Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban
11 6. Singer-Holmayrd Hall-Williams i. m. V. köt. 25. 1. 117. Vö. 5-6. sz. képekkel. 118. Vö. a 14. sz. képpel. 119. Sevin Henrik i. m. 224. I. 120. A 24. sz. kép Balassa i. m. 221. 1.; a 26. sz. kép Melegh Béla i. m. ábragyűjtemény 2 köt.). 121. Vö.: Kötelek. 191t. 225., 286., 469. l.-on 26-féle magyar és külföldi motort hirdetnek. 5-25 Leig Ottó, Diesel üzeműt, stabil, mobil kivitelben. 122. Clayton Shuttlcworth 1911. évi prospektusa. 1. 1. 123. Uo. 2. 1. 124. Melegh Béla i. m. 2. kötet, ábragyűjtemény. 125. Abbot Payson Usher: History of Mechanical Inventions. London, 1954. 170-171. 1. Lóhajtású járgányt már a 15. században használtak. 126. Vö.: 10-13. képpel, illetve Török János i. m. melléklet, 5. sz. függelékkel. 127. A kezdetleges megoldások igazi okát Egon Eduárd a következőkben látja: „Megengedem ugyan, hogy a szövevényesb szerkezetű gépek általános alkalmazását a gyakorlatban legnagyobb siker csak ott koszorúzza, hol az erőművi tudományok ismerete már általánosan el van terjedve, és mindenek előtt a kézművesek tökéletesb kifejlődése létezik, hogy tehát nálunk még időelőttinek lehet nevezni." = Gazdasági Tudósítások, 1841. Buda. II. 4. 1. 128. Vídacs István, Farkas István és Szijj Sámuel hirdetése. 129. Stephens, Henry i. m. 345. 1. Tiprómozdonyt még az 1920-as években is használtak a Győr megyei Tápszentmiklóson Takács István birtokán. (Adatközlő: Nemes Mihály portás, zirci lakos.) 130. Melegh Béla i. m. 2 kötet, ábragyűjtemény. 131. Uo. 132. Stephens, Henry i. m. 343-344. 1. 133. Melegh Béla i. m. 2 kötet ábragyűjtemény. 134. E dolgozat szerzője 1977. március 21-én Bódi Antal őrtilosi lakos (Somogy m.) portáján fedezett fel egy, az 1870-es években gyártott járgányt, amelyet Szombathelyen gyártottak (Mayer és Fiai cég). A tulajdonos elmondta, hogy a járgány még 1960-banO) is üzemelt, szalagfűrészt hajtott. Igen jó állapotban lévő M. Hofherr gyártmányú (Wien) járgányt találtunk Gyékényesen Csapó Sándor (József A. u. 33.) udvarában. A gép 1950-ig működött, szecskát vágtak vele. Teljesen üzemképes állapotban, 1978. március 17-én Zircen a helyi szakmunkásképző intézet múzeumában - sok értékes gép mellett - is találkoztunk járgánynyal. Az 1935. évi hivatalos mezőgazdasági statisztikában (Magyar Statisztikai Közlemények 100. kötet. Bp., 1937. 66-102. 1.) Somogyban még 506, az országban 8659 db járgány olvasható. Somogy 308 falujából 133 faluban már nem találunk járgányt. A legtöbbet Rinyahosszúfaluban (18 db), Somogyszilban (13 db), Tapsonyban (10 db), Kutason (10 db), Felsősegesdcn (10 db) találtak. 135. GL. 1854. 5 5-56. 1., 175-177. 1-. 33 6- 1136. Végh János: Egy adat a cséplőgépek hasznosságáról. =GL. 1854. 55-56. 1. 137. Az üzemköltség számításánál csupán a főbb adatokat vettük a szerzőtől. (Vö. Végh János cikkével.) A szerző eredeti számítása több helyen hibás, itt a matematikailag helyes értékekkel számoltunk. Itt jegyezzük meg, hogy átlagos hektolitersúlyt figyelembe véve 1 pm búza 47—50 kg, i pm rozs 45-46 kg; 1 pm árpa 40-42 kg; 1 pm zab 27-29 kg. 138. H. K. (Somogy m.): Egy adat a nyomtatás és kézi cséplés eredményéről a cséplőgép irányában. = GL. 1854. 175-177. 1. 139. Szerző nélkül: Tapasztalatok a magyaróvári cs. k. fels. gazdasági tanintézet gazdaságában az 1853-ik évben. — GL. 1854. 336. 1. - Tomsits István cikke. = GL. 1854. 221., 225. 1. 140. G. S.: Pár szó a csurgói uradalomról. = GL. 1857. 197-198. 1. 141. Csorba József i. m. 81. 1. 142. GL. 1853. 180. 1. 143. Galgóczi Károly i. m. 375., 381., 397. és 164. 1.
