Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Kanyar József: Az 1858-as „iskolabevallások" Somogy megyében

a) új épület 11 (6,54%) b) jó épület 75 (44,64%) a ~b b együtt 86 (51,18%) c) közepes épület 17 (10,11%) d) TOSSZ épület 35 (20,83%) e) tűrhető épület 15 (8,92%) f) javításra szoruló épület i 2 (7,14%) volt. d + f együtt 62 (36,90%) g) leégett épület I (0,59%) h) nincs adat iskolánál 2 (1,19%) Az iskolák állapotára, helységeik számára utaló adatokat és kategóriákat nemcsak a községek, illetve az iskolák száma szerint csoportosíthatjuk, hanem a tanulók száma szerint is, nevezetesen úgy, hogy az iskolaépületek állapota szerinti egyes kategóriákban: hány tanuló tartozott, hány tanuló jutott egy tanítóra, vagy egy tanteremre? Talán arra is lehetne figyelni, hogy a tanító egy-egy tanuló után mekkora jövedelmet kapott? E megközelítésből az eddigieknél talán reálisabb képet kaphatunk a népoktatás feltételeiről, hiszen lehetséges, hogy egy roskadozó kisiskolában, kevés gyerekkel, jobban lehetett foglalkozni és a tanító, aránylag kevesebb munkával kereste meg a jövedelmét, mint egy nagyobb iskolában. Az effajta vizsgálódásunk szerint a rossz, a trűhető és a javításra szoruló iskolák száma 62 volt a megyében, az iskolák csaknem 40%-a (36,90%), amelyekbe 34%-a járt a tanulóknak (5477)- A fiúk 33,88%-a, a leányok 34,31%-a. A megye 15 legrosszabb állapotú iskolájába pedig 15 51 (9,6%) tanuló járt (842 fiú és 749 leány). Megvizsgáltuk azt is, hogy e 15 legrosszabb állapotú iskolában dolgozó tanítóknak: milyen volt a jövedelme? Megállapíthattuk, hogy közülük 300 pft. fölött volt kettőnek, 200-300 között négynek, 100-200 közötti jövedelme pedig kilenc tanítónak volt. Egynek sem volt 100 pft. alatt a jövedelme, mindez bizonyítván azt a feltételezésünket is, hogy még a legrosszabb iskolákban dolgozó tanítóknak is milyen jelentős telki és terménybeli javadalmazásuk volt, iskolánként átlagosan 56,13 fiú és 49,93 leány tanulóval (Gamás, Kaposkeresztúr, Segesd, Tapsony, Kislak stb.). Stoláris jövedelmük szerint sem volt kedvezőtlen a helyzetük, miután közülük 50-100 között volt a jövedelme egy tanítónak, 10-50 között volt hétnek és 10 pft. alatt ugyancsak hétnek. E 15 rossz állapotban lévő iskola tanítóinak 210,24 pft. volt a természetbeni átlagjövedelme, míg a stoláris átlaguk 16,28 pft. 4. A tantermek száma 187 volt a két egyházmegye területén. Ebből 172 (91,97%) volt az egy tantermes iskola, 13 községben (Andocs, Barcs, Berzence, Háromfa, Karád, Kéthely, Lengyeltóti, Marcali, Somogyvár, Szulok, Tarany, Toponár és Törökkoppány) pedig két tantermes (7,73%). Három tantermes római katolikus népiskola csupán csak egy volt: Szigetvárott és öt tantermes is csak egy: Kaposvárott. 5. A 168 iskola közül 138 iskolában volt (82,14%) a tanítás ideje 5 óra, 22 iskolában (13,09%) 4 óra, 2 iskolában (1,19%) 3 óra, 4 iskolában (2,38%)