Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár kormánybiztossága

erre aztán azok az urak, akik eddig velünk jöttek - szépen hazatértek" - emlékezett vissza Dömény József.

69 Noszlopy megosztotta kormánybiztosi munkáját Antal testvérével, aki állandó helyettese volt. Már május 4-én, a Kossuth Lajosnak küldött jelentésében beszámolt fivére segítő munkájáról. A kiszélesített főispáni jogkört élvező kormánybiztos az állandó bizottmánnyal igazgatta a megyét. Amikor a bizottmány nem ülésezett, Noszlopy gyakorolta a hatáskörét. Noszlopy Gáspárt pedig távollétében helyettese, illetve az első alispán helyettesítette. A kormánybiztos a rendkívüli történelmi, katonai helyzetben teljhatalommal rendelkezett közigazgatása területén a népfelkelés és a katonai egységek kiállításakor, felszerelésekor. Noszlopynak mindezek mellett a megszállás, a császári közigazgatás felszámolása jelentette a legkisebb nehézséget. A szabadságharc dél-dunántúli biztosítására Noszlopy Gáspár a kormánybiztosi megbízatását a kormánynál szélesíteni, illetve konkrétabbá óhajtotta tenni. Kossuth, illetve hatáskörében Szemere Bertalan mint belügyminiszter közvetlen instrukciókkal látta el. Noszlopy kormánybiztosi intézkedéseire Szemere május Q-én mint miniszterelnök, másnapi levelében pedig belügyminiszterként adott utasítást, illetve hagyta jóvá a Somogyban történteket. Május 24-én Szemere újabb levélben válaszolt, valószínű arra a jelentésre, melyet Debrecenbe Noszlopy Antal vitt. Ebben a környező felszabadult megyékkel való kapcsolattartásra és együttműködésre hívta fel a figyelmét. „Folytassa ön, kit a bizalom oly lelkes nép élére helyezett, kitűnő feláldozással dicséretes működését. .. "

70 Maga Kossuth is energikus embernek tartotta és Szemeréhez június 25-én írta : „Szidd meg és Jiyírd körül a polgári adminisztráció körüli proconsuloskodását, de kérlek ne zsibbaszd el hatását."

11 Noszlopy kormánybiztos elleni sajtótámadást jóval megelőzték a névtelen és névvel írt írásos feljelentések. Záborszky Imre képviselő a június i-én Szemeréhez írt levelében felsorolta a Noszlopyval szembeni vádakat. Elsőként szerepelt a népgyűlésen történt tisztikarválasztás, melyből szerinte az intelligenciát kihagyták. Noszlopy gyengeségét hangoztatta Záborszky másfelől, amikor a Balaton és a Sió mentén előfordult földfoglalások enyhe megtorlását emlegette.'

2 Hasonló vádaskodásokat szedett össze Muyszer József képviselő, barcsi plébános is. Rövid idő alatt „Somogy a legnagyobb zavarba keveredett és Noszlopy erélytelensége idézi ezt elő. Így tehát ő onnét mindenáron elmozdítandó," - javasolta Muyszer Szemerének. Noszlopy helyébe Mérey Józsefet kell szerinte kinevezni, akinek első teendője egy új tisztviselőkar létrehozása lenne, mivel ismeri a megyei viszonyokat, a „... nép pedig majd meghunyászkodik." Muyszer képviselő utoljára hagyta mondanivalójának lényegét, a reakciós tábor célját: „Noszlopy pedig az esetre, ha Főispán lesz kinevezve, minden ürügy nélkül elmellőztethetik. Az már magában elég ok, hogy kormányozni nem tud. Ha a kormány méltányolni akarja vállalatját, van elég módja az Ifiút valami hivatalra juttatni."

ri Aljasságát tetőzte Muyszer még azzal is, hogy később névtelenül megtámadta Noszlopyt a Márczius Tizenötödike hasábjain. A feljelentő levelekben természetesen voltak kisebb, elfogadható észrevételek. Ezeket Noszlopy sem tagadta, amikor Szemerének beszámolt a földfoglalásokkal szembeni fellépésének nehézségeiről, és a mérsékelt intézkedések okairól.