Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)
Levéltári Évkönyv io. Kaposvár, 1979. (Továbbiakban: Magyar 1979...) 5-8., 89. 10. j. Györffy 1977. in. 9. Kristó Gyula-Makk Ferenc-Szegfü László: Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez I. Szeged, 1973. (Továbbiakban: Kristó-Makk-Szegfü 1973...) 60-61. 9., 16. sz. 10. Kristó-Makk-Szegfü 1973. 60-61. Györffy György: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Arch. Ért. 97. 1970. 1. (Továbbiakban: Györffy 1970...) 218. 11. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. Bp., 1894. (Továbbiakban: Csánki II. 1894.) 595. Kristó-Makk-Szegfü 1973. I. 68-69. P- 48., 56. 12. Kristó-Makk-Szegfü 1973. I. 44., 47-48. Koppányról. Fekete 1974. 79-80. 13. Magyar 1979. 3-11- P- I. rajz., valamint Magyar Kálmán: Somogy megye legkorábbi központjainak kutatása. Somogy, 1979. 4. (Továbbiakban: Magyar 1979. 4- • .) 49-52. 14. Györffy 1977. 521. Belitzky János lehetségesnek tartja, hogy idetartozik... a somogyi Ecsény is. (Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól. Egri Múzeum Évkönyve, 15. 1977. 48. 15. Az 1979-81-ben folytatott régészeti kutatásaink eredményének közlését a SMK 4-ben tervezzük. (Magyar RRM. Régészeti Adattára Dokumentáció I— III.) 16. Kristó-Makk-Szegfü 1973. 60., valamint Györffy 1970. 217. szerint is Bogát vezér magyar volta kétségtelen. Pálóczi Horváth András lektori véleménye szerint: „minden bizonnyal hitelt kell adnunk Konstantinos Porphyrogennetosnak (40:66-69), aki szerint Bulcsú karcha apja Kál karcha volt. Bogát ezek szerint nem lehetett Bulcsú apja, vagyis Anonymus származtatása téves. Bogát, aki a Bulcsú előtti generációba tartozhatott, nem karcha volt, hanem valamilyen más méltóságokat viselt. Bogát és Bulcsú kapcsolata annak ellenére valószínű. Ö annak a „dunántúli tengelynek" volt képviselője a X. század első harmadában, amelynek a század közepén Bulcsú és Tormás az oszlopa. A 948-ban megkeresztelkedett Bulcsú 955-ben meghalt, tehát az ő környezetében mindössze hét éven keresztül folyhatott bizánci térítés. Talán itt rejlik az oka annak, hogy a Bulcsu-féle bizánci kereszténységre nincs tárgyi adat. 17. Györffy 1970. 217., itt szerepel Va/ay Szabolcs véleménye, miszerint ebben az esetben Tarhos nagyfejedelemről és Bogát gyuláról van szó. A 222. oldalon írja Györffy, hogy a Bulcsúk őse Kál a karchas méltóság viselője, egy antik romváros mellett állította fel téli udvarát. Éppen a régészeti és a történeti kutatásaink derítették ki, hogy Segesd, a hozzátartozó Bogát-település, de Alsóbogát és a Bő központ települése is római előzményekre épült, illetőleg mindegyik közelében jelentősebb római építmények álltak. 18. Györffy 1977. 112. Magyar 1979. 39. 11. jegyz. 19. Tőlünk függetlenül jutott Mesterházy Károly is arra a következtetésre, hogy a dél-dunántúli terület - köztük Somogy is - Bulcsú és Léi fennhatósága alá tartozott. Nemzetségi szervezet és az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál. Bp., 1980. (Továbbiakban: Mesterházy 1980...) 59. Egyet kell értenünk Bóna István véleményével a Gyulák és Bulcsú önálló politikai szerepével kapcsolatban, amely territoriális hatalmuk erősítését szolgálta. 20. Mesterházy szerint (i. m. 1980. 59.) a teljes Dél-Dunántúl Taksony kezébe kerül. Ebből alakult később Koppány dukátusa. Szerintünk 955 után a két Árpád-házi ág: Tarhos és Taksony-ág megosztozhatott a területen, így szerepelhetett a Tarhos leszármazónak tartható Koppány kezében Somogy, míg Fejér, Tolna, Zala, Baranya és Veszprém fokozatosan a Taksony-ágbeli Gézáé és leszármazóié lett. 21. Györffy 1977. 33-39. szerint már Árpád fiaié volt Veszprém, Tolna, Fejér és szerintük Baranya. Bogát-Bulcsué Zala-Somogy, a Balaton-vidék lehetett. A főként Somogyból és kisebbrészt Zalából álló dukátust örökölhette Koppány. 22. Györffy 1977. 112. 23. Szabó J. Győző 1980. 123. 241. j. 24. A korai földvárak, s a hozzájuk köthető nemzetségi-törzsi, majd ispánsági-nemzetségi, egyházi központok kutatása, illetőleg Somogy honfoglaló leleteinek intenzívebb feltárása adhat további segítséget a megoldáshoz. 25. Györffy György: A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. MTA II. Oszt. Közi. 1952. 3-4. (Továbbiakban: Györffy 1952...) 354-362. 26. Györffy 1952. 358. 27. Magyar 1979. 21-22. 28. Magyar 1979. 33., valamint Kijev hasonlókorú bizánci kapcsolataira Victor Lazarev: La décoration murale de Sainte-Sophie de Kiev Cahiers de Civilisation médiévale XIV. 3. Poitiers, 1 971 .
