Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)
29. Györffy 1952. 84-85. László Gyula: Magyarok és szlávok. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 197 1. I. 289. Szláv jövevényszavaink elsősorban az egyházi szervezetre, egyházi emberekre vonatkoznak, mintha a szlávság, elsősorban is a délszlávság csak szervezetet adott volna a meglévő tartalomhoz. 30. Püspöki Nagy Péter elméletét részletesen ismerteti Szabó J. Győző içSo. çj., 118. 186195. j. 31. Szabó J. Győző 1980. 95. Teljesen eltorzítja a Gyulák, Ajtony Bizánccal kapcsolatos szerepét Razvan Theodorescu: Byzances Balkans, Occident dans la civilisation roumaine aux X-XII. siècles Cahiers de Civilisation Médiévale XV. 4. Poitiers 1972. 262. p. 263. p. térképe és 267-270. 32. Ezeken a feltételezett pontokon kell a kutatási eredményeket csoportosítani, vagy a további részeredmények segítségével azokat megcáfolni. Nyilvánvaló, hogy munkahipotézisként építettük fel - a meglévő gyér forrás alapján - Somogy X. század közepi - X. század végi bizánci kapcsolatait. 33. A bizánci patrociniumanyag kutatását legújabban Mesterházy 1970. 145-195., Dávid Katalin és Cs. Sós Ágnes egy magyarországi - titulusföldrajz adattárának elkészítésével (Vigília, 1978. 5. 291. p.), valamint Somogyra vonatkozóan Magyar 1971. 3-40., valamint uő.: Recherches vocables d' origine Byzantine Acta Antiqua et Archaeologica 1981. évi kötete számára leadott kézirat, valamint A bizánci eredetű patrociniumok kutatásáról. Adatok a X-XI. századi magyarországi bizánci térítés történetéhez. A magyar bizantinológia utolsó évtizede. Tud. Ülésszak számára elkészített Szeged, 1980. Kézirat 1-14., Szabó ]. Győző 1980. 45-136., valamint Fekete 1974. 3-260. 34. Sántha György: A harcos szentek bizánci legendái. Bp., 1943. 1-71. Moravcsik Gyula: Görög nyelvű monostorok Szent István korában. Szent István Emlékkönyv I. B<p., 1938. 389-422. Kozma és Dámján bizánci, keleti eredetű titulusának IX-XIII. századi szerepére utal Kozák Károly: A zalaszántói templom feltárása és környékének középkori története. Arch. Ért. 89. 1962. 2. 226. Gy. Moravcsik 1967. 326-340. Mesterházy 1970. 145-182. Kálmán Magyar: L' ornament de dragon des carreaux de poêle du chateau Báthori et les mythes de dragon du moyen age Acta Antiqua et Archaeologica XIV. (Szeged, 1971.) 153-161. Bálint Sándor: Ujabb adatok Szeged középkori történetéhez. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 205-209. (Továbbiakban: Bálint 1970...) Magyar: 1971. 3-40. A legrégibb - XI-XIII. századi - magyarországi latin Missalékból megállapítható, hogy az Árpád-házi királyok idején pl. Szent Demeternek, Szent Miklósnak, virágos Szent Jánosnak (Ivánnak) más keleti szentekkel együtt jelentős kultusza van Magyarországon. Régi népszokásaink Szűz Mária kultuszával és Szent Iván napjával kapcsolatban részben görög hagyományokat idéznek. Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak Bp., 1971. (Továbbiakban: Timkó 1971...) 407, Somogyban Fájsz és Kürtös tájékán lévő Baráti (más néven Szent-Iván) egyháza 1361-ben Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt. Béke fi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp., 1907. (Továbbiakban: Békefi 1907...) 89. Szűz Mária bizánci szerepével kapcsolatban fontos Ferenc Makk: Traduction et commentaire de 1' homélie écrite probablement par Théodore le syncelle sur de siège de Constantinople en 626 Opuscula Byzantina III. Szeged, 1975. 30-47. Szádeczky-Kardos Samu: Kiadatlan prológus a Konstantinápolyt az avar-perzsa ostromtól megszabadító Mária csodájának az elbeszéléséhez Opuscula Byzantina V. Szeged, 1978. 39-52., Csillik Éva: Szent Demeter csodái első könyve tizenkettedik fejezetének a kéziratairól Opuscula Byzantina V. Szeged, 1978. 53-7*. 35. Györffy 1977. 47. 36. Györffy 1977. 47., Katalin Dávid: Die kirche von Kiszombor Acta Históriáé Artium Tom. XVI. 3-4. Bp., 1970. 202-230. Dávid 1974. l-l A37. Györffy 1977. 47., 172. Timkó 1971. 385-391. 38. Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság. Bp., 1953. 61. 39. Bálint 1970. 209. 40. Uő. 210., Timkó 1971. 400., 410. Például Szent László legendái egyes motívumai a szintén harcos szent, thessaloniki Demeterre utalnak, akinek kultusza igazában a Szerémségben alakult ki. 41. Györffy 1952. 354-362. 42. Németh 1967. 120. 43. Mezey 1972. 22-23.
