Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)

század eleje) időszaka ad. Ez Somogy esetében akár speciálisnak is vehető, mivel Mesterházy Károly patrocinium térképen éppen azok a területek üresek, ahol a fekete magyarok, a kabarok és részben a török népelemek lakhelye sejthető.

55 Ha a somogyi besenyő-berény népcsoport Szent György kultusznál meghatározható az időrend, akkor az alán (Oszlár, Ladány) népcsoportok bizánci kereszténysége már magukkal hozott, kereszténység is lehet.

56 Moravcsik Gyula szerint, ugyanis a magyarokhoz később csatlakozó kabarok alánok csoportjai között is sejthető, hogy a bizánci misszió már a VIII. században elért hozzájuk.

57 Tarnaszentmária, Feldebrő templomának alaprajza és kaukázusi összefüggései is ezt sejtetik velünk.

58 Somogy megyében - a kevés adat miatt - akár véletlennek is tartható, hogy a Fiad-Kér pusztán feltárt nagyobb, X. század végén létesített és lényegében a XI. századi temetőben (a 388 sír közül) 30 temetkezésnél egy különleges kéztartást figyeltek meg.

m A magyar szakirodalomban Török Gyula és Szabó János Győző szerint ,,az alsókarok behajlítása a bizánci kereszténység hatásával összefüggő jelenség" lehet. Az esetleg a Kér törzscsoporthoz sorolható népesség rítusát a halimbai temető QO-J-IO^O közé eső szakaszában figyelte meg Török Gyula.

m Ehhez kapcsolódik, hogy László Gyula és Kralovánszky Alán a halimbai völgyben egy Tormás forrásról, illetőleg egy Tormás dűlőnévről tud. Ez azt jelentené, hogy talán a Tormáshoz tartozó köznép sírjainál jelentkezik első-sorban ez a bizáncinak mondott temetkezési szokás.

01 Ezzel szemben a X. század végére és a XI. századra datált Kér-pusztai temető ritusa későbbre, inkább az István-kori államszervezéshez köthető. Sajnos az időhatárokat nem tudjuk a régészek segítségével finomítani, mivel Somogyban bizáncinak tartható korai mellkeresztek, pénzek vagy más datáló sírmellékletek nem kerültek elő.

62 Ennek ellenére meggyőzőnek tarthatjuk Szabó János Győző megállapítását: hogy bár a Géza-kori térítés nyugati orientációjú volt, mégis a keleti kereszténység meglévő közösségeivel szemben a fejedelem baráti magatartású lehetett; hiszen felesége, Sarolt a keleti kereszténységben nevelkedett, fia Szent István pedig a görög kereszténységet kifejezetten patronálta.^ Szerintünk ennek a koncepciónak az igazolása a szomszédos Veszprémnél jelentkezik a legjobban. A fejedelemnői, majd királynéi központ bizánci orientációjában, illetőleg annak erős somogyi hatásában figyelhető meg.

(/l Szent István - a veszprémi püspöki megye, illetőleg saját udvarháza Szent György keresztelő kápolnája nyomán - alapíthatott Somogyvár határában saját Kortó udvarházánál Szent György tiszteletére egyházat. Természetesen azt azért nem állítjuk, hogy ez lehetett az első' Somogy megyei keresztelő kápolna, ahol a pogányság, Koppány népének megkeresztelése is folyhatott. Annyi azonban bizonyos, hogy a királyi udvarház, illetőleg a kialakuló vármegye, az ispánt szervezet őrzésére iderendelt egyik katonai népelem is ezt a Szent György kultuszt kedvelte, illetőleg támogatta. Mindezeket még erősíti, hogy a somogyvári ispánsági központhoz tartozó Vasad egyházát is Szent Demeter tiszteletére szentelték, valamint a környékén lévő vetahidai apátság is a Szent Miklós őrzője.^ Mint láttuk a somogyi vár vámjának a várharmadát a „görögnek" mondott apátság birtokolta.

66 1224-ből