Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)
a veszprémvölgyi (akkor már nem görög) apácák somogyvári kapcsolatáról is tudunk. A pécsváradi apát a veszprémvölgyi apátságtól bérelt sarlósi (Baranya megye) birtok jövedelmének kétharmad részét (természetben és pénzben) az apácák számára éppen Somogyvárra szállítja. Lehetséges, hogy az apácáknak birtoka vagy raktára (?) lehetett Somogyvár on/ 1 S ez a kapcsolat esetleg még a régebbi (görög-bizánci) kolostor révén alakult ki? A másik somogyi főesperességi, királynéi várispánsági központ, Segesd plébánia templomát ugyancsak a harcosszent, Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. A veszprémi püspökséghez tartozó segesdi Szent Mihály és Szűz Mária (Boldogságos Szűz) egyházak patrociniuma is több fontos következtetést ad. 6lS Veszprémben a püspök (s egyben a királyné) egyházát Szent Mihály tiszteletére, míg a székesegyház altemplomát a Boldogságos Szűz tiszteletérc dedikálták. Ugyancsak mindkét titulust megtaláljuk Sopron, Szabolcs várispánságok esetében is. S ilyen liturgiái, egyháztörténeti összefüggésben szerepelnek - a X-XI. századtól - többnyire a fontosabb székhelyek, templomok patrociniumaként. Ebben az esetben a veszprémi királyi, királynéi udvarház és püspöki központ Szent Mihály és Boldogságos Szűz patrociniumának közvetlen hatása figyelhető meg tehát a segesdi királynéi központ Szent Mihály, Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyházak alapításánál. 69 A segesdi főesperességi székhely - az okleveles adatok szerint - a középkor folyamán is a veszprémi püspökséghez tartozik. S a XV. századig itt található egy fontos királynéi rezidencia is. Ezzel kapcsolatban kell újra utalnunk Szabó János Győző - tőlünk teljesen független, párhuzamosan, szinte egyidő'ben történő - felfedezésére. 70 Szerinte is ahol a bizánci egyház substrátuma erős volt, célszerűnek látszott az új püspöki egyházakat Boldogságos Szűz Mária, Szent Mihály, Szent György és Szent János Apostol védelme alá helyezni. 1 i Ahogy feltártuk Veszprém hatását a somogyvári és a segesdi központok egyházainak titulusára, úgy világosan látszik a korai bizánci előzmény továbbélése a csanádi püspökség Szent György, az erdélyi (gyulafehérvári) székesegyház Szent Mihály és az egri székesegyház Szent János titulusában. 11 Segesd esetében a Szent Mihály, a Boldogságos Szűz patrociniumok választásánál, ha nem is tartjuk közvetlen helyi bizánci előzménynek, jól bizonyítható a - bizánci előzményekkel rendelkező - veszprémi titulusok hatása. Hiszen bizánci források, illetőleg emlékek - az eredetileg Bogát-Bulcsú fennhatósága alá tartozó - segesdi világi- és egyházi központból nem kerültek elő. 73 Ugyanakkor a segesdi királynéi birtokszervezet déli pereméhez tartozó Babócsa nemzetségi központ bencés monostora a kedvelt bizánci szent, Miklós tiszteletére szentelt. Babócsáról egy késő-Árpád-kori görög feliratos kettőskereszt és más emlékek is előkerültek. 1 ^ (6a-6b kép). S talán az sem véletlen, hogy az egyik legkorábbi, io6i-es alapítású magyar nemzetségi monostorunk, a kaposszentjakabi templomának alaprajza, vala?nint a palmettás, akantuszleveles kőfaragványainak jelentős csoportja is a bizánci, keleti hatást tükrözi a kora-Árpád-korban. 10 (4-5. kép) Összegezve az elmondottakat, világosan kideríthető, hogy több vonalon is megközelíthettük Somogy megye korai, X-XI. századi bizánci kapcsolatait. A történeti források által feltáruló lehetőségek azt bizonyították, hogy Somogy megye a Bogát-Bulcsu hatalmi területhez tartozott. 955 után pedig a Tarhos-Tormás Árpád-házi ág vette át a terület feletti hatalmat. Vagyis ezen a két vonalon szükséges a X. századi bizánci kapcsolataink további kutatása.
