Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)

A bizánci hagyományokat őrző somogyi helynevek és patrociniumok egymással is kapcsolatban vannak. Libic (kozmánál) és a Nagyberénybez tartozó Som helységnél a középkorban Szent György egyház állt. Ságvárról délkeletre, Pöszén Keresztelő Szent János egyházáról tudunk. Az északkeleti Szent György patrociniumos helyeknél találjuk Zalát a Kozma és Dámján titulusa egyházában, valamint Karádtól északra Szent Miklóst és Kisberényt a Szent Demeter tiszteletére szentelt tempomával. A segesdi kerületben - Nagyatád Szent György patrociniuma mellett - Szabás, Kozma és Dámján egyháza szerepel. Görgeteg Kozma és Dámján titulusú egyháza viszont Homokszentgyörgy északnyugati szomszéda. A környékén van Tótszentgyörgy, valamint Merenye a Szent Miklós tiszteletére dedikált egyházával. Kéthelynél Kozma és Dámján egyház, illetőleg a szomszédos Saáriban Szent Demeter titulusú kápolna található,

48 szomszédságában Buzsák és Boronka Szentgyörgy, míg Mesztegnyő Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházzal rendelkezik. A fentiek alapján (ha Dávid Katalin érvelését elfogadjuk''

9

) a titulusok révén Somogyban is erős bizánci hatást tételezhetünk jel. Ezeknek a korai rétegeit (szerintünk!) szinte lehetetlen szétválasztani, s így akár a frank vagy a honfoglalást megelőző de a X. század időszakához sem lehet kötni. Kétségtelen, a korai, legalább a XI. század eleji bizánci kapcsolat Somogyvár esetében. Már 1970-ben - a Szent György patrociniumok vizsgálatakor - gondoltunk arra, hogy éppen a Szent György kultusz somogyi elterjedésénél a Koppány leverését követő államszervezésnek, illetőleg Veszprémnek, a veszprémi püspökségnek is valamilyen szerepe lehetett. Véleményünk szerint, a forrásokban szereplő Szent György egyház a királyi udvar keresztelő kápolnája lehetett Somogyváron, mégpedig a Kortó udvarháznál/^ Azóta az is kiderült, hogy az 1002-ben emiitett Kortó - eredetileg István király udvarháza - a környékén lévő Szent György egyház az Árpád-korban is a veszprémi püspökség birtokában volt/

1 Már tíz esztendővel ezelőtt azt is felvetettük, hogy Somogyban a Szent György helynevek- és patrociniumok, valamint a bizánci névadása helyek, egyházak környékén besenyő és berény népelemeket találunk/'

1 Tehát a besenyő és a berény népesség vallási kultusza itt Szent György tiszteletéhez kapcsolódott. Somogy északi és keleti részén - elsősorban Somogyvár környékén megtalálható - besenyő és berény telepek lakói főképpen a Szent György kultusz, illetőleg a bizánci eredetű szentek (Kozma és Dámján, Demeter, Szent Miklós) kedvelői lehettek. Számuk jelentős, s a mocsaras területek útjainak, átjáróinak őrzésével komoly katonai erőt jelentettek. Ugyanakkor az is valószínűnek látszik, hogy öszszefüggés mutatható ki a Koppány leverése után idetelepített törzsi népcsoportok és a Szent György kultusz, valamint a bizánci titulusok terjedése között.^ Rendkívül fontos, hogy a somogyi Oszlár helynevek mellett Szent Demeter, Szent György és Szent Miklós titulusok szerepelnek. S a Kaposvár környéki Gyarmat is a szávaszentdemeteri apátság birtoka

34 és a környékén is található egy Szent Miklós. Kétségtelennek látszik Somogyban, hogy a bizánci titulusok és a besenyő, a berény, az alán (oszlár) és bizonyos esetekben az egyes törzsi népcsoportokhoz tartozó népeknél összefüggés mutatható ki. A besenyők, a berények esetében valószínűbb keltezést a Szent István által végrehajtott államszervezés (998-XI. I I