Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)

Mária . . .) vezeti le.'

yi így szerepcinek Györffy Györgynél^ a Tisza jobb partján birtokló Ond-utódok földjén a tieli Szent Bölcsesség (Hagia Sophia) és a szegedi Szent Demeter (Dömötör) templom helyén álló egyházak görög előzményei". Szerinte a 953-ban „Turkiába" kerülő Hierotheos nevű bizánci püspök a térítést feltehetően az Árpád-házi hercegek és főemberek között kezdte meg. Egyházépítő tevékenységének emléke közé sorolható a Dél-Alföld, Zombor körtemploma^ Ilyen előzmények lehettek Ajtony marosvári (csanádi) keresztelőmedencés Szent János templomának is. Az apostagi, illetőleg a görög Pente ecclesiae (Pécs, Dunapentele-Dunaújváros) néven szereplő egyház is bizánci alapítást takarhat.

37 Moravcsik Gyula lehetségesnek tartotta, hogy a hazai Dömötör dedikációk, így a szegedi Szent Dömötör templom is a keleti egyház közvetlen ihletését őrzi.

38 Mezei László szerint

39 a szegedi Szent Miklós monostor esetleg a bazilitáké, tehát a bizánci szerzeteseké volt. A Dömötör, a Miklós, s az ugyancsak szegedi Szent György titulus mindenképpen a keleti egyház itteni orientációját mutatja. S ezt még csak erősítik Szeged szávaszentdemeteri kapcsolatai.

40 A szávaszentdemeteri görög apátság birtokösszeírásában

41 Orvos (Baranya megye), Szeged, Szigetmonostor (Szentendre), Fulgabekim vagy Szlgabekün (Szerem megye), Koruska, Marchiaí főesperesség temploma Szűz Mária tiszteletére szentelt. Az összeírásban egy Szent Anasztásius, két-két Szent György, Szent Demeter titulus mellett Szent Miklós ötször szerepel. Nyilvánvalóan ebben az esetben a XI-XII. században Szent Demeter, Szent György, Szent Miklós, Szent Anasztásius görög, vagyis bizánci egyházakra vonatkozhat. A Veszprémmel kapcsolatos történeti, régészeti munkák szerint''

2 az Árpád-kori Veszprém város nyolc egyházi épületéből többnek a védőszentjét {György, Miklós, Mihály, János, Tamás, Boldogságos Szűz ..Ja bizánci egyházban különösen tisztelték. A kutatók ezek alapján itt is egy erős bizánci térítés lehetőségét tételezik fel a X. század második felében. Hasonló térítés emléke Mezey szerint a Fejér megyei Sárvíz mellékén Sárpentele, Sárszentmihály. Sárszentmiklós és feljebb Iszkaszentgyörgy, amelyek ősi patrociniumokat, a bizánci missziós kezdeményezésre utaló emlékeket őrizték meg. S talán a fehérvári fejedelmi udvar „ecclesia bajtismalisa", a Szent Péter egyház, mint „ecclesia cathedralis" bizánci ritusu lehetett, legalább is kezdetben.

43 A szomszédos Zala megyében nyolc Keresztelő Szent János és tizenhat korai Szent György tituluson túl öt Kozma Dámján templomot ismerünk az Árpád-korban.

44 Dávid Katalin szerint ez utóbbi nem missziós templom típus, de tiszteletük keletről indult el és jelentkezésük ott általános, ahol a keleti egyház már gyökeret vert. A zalai bizánci titulusok kutatója erre építve „egy erős bizánci kapcsolatról beszél, amely szerinte a honfoglalást, sőt a frank uralmat is megelőzi' A két somogyi megyeközpont bizánci eredetűnek tartott szentjei'

10 mellett a nyugatra is eljutott bizánci szentek tiszteletének nyomait Somogy megyében Szent Kozma és Dámján orvos szentek, Szent Miklós, valamint Szent György harcos szent, valamint bizánci társszentje Szent Demeter patrociniuma őrizte meg. Közel hat helyen szerepel a megyében Kozma és Dámján, négy helyen Szent Demeter a kilenc Szent Miklós és a huszonkettő Szent György titulus mellett/"

1 (1. kép.)