Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Dümmerth Dezső: A Csokonai-probléma
gek oldaláról. Az idő fordulását és vezérsége megszűntét mutatja az új korszak, mikor már a fiataloktól kapja a kritikát. A vezéri pálca észrevétlenül hullott ki a széphalmi mester kezéből. 1817ben, mikor még író és közönség kapcsolatán vitázik Dessewffy Józseffel Csokonai felett, egy sokat hányódott fiatalember, a Himfy költőjének öccse, letelepszik Pesten, és néhány év leforgása alatt gyakorlati példát ad a közönséggel, az irodalmat már élvező nemzettel való kapcsolat felvételére. Kisfaludy Károly színműveinek nagy sikere van a magyar színházlátogató közönség körében. S ez nem az a siker, melyet „a mendikási tónus" vádjával el lehet intézni. A levélben bemutatkozó Kisfaludyt Kazinczy nyelvművelői szempontokból is kénytelen a legnagyobb dicséretekkel kitüntetni. Ott, ahol valaha Kazinczy pesti triásza élt, új irodalmi társulás támadt: az Auróra-kör, melyet már Kisfaludy Károly vezet. Senki sem detronizálja a széphalmi mestert, a fiatalok kezdetben még a legnagyobb tisztelet hangján érintkeznek vele, de az idő fordulását nem lehet megállítani. A magyar irodalom vidéki széttagoltsága megszűnt. A pesti városfejlődés irodalmi központot létesít: az Auróra-kör tagjai városlakók. Nem hosszas levelezés útján, hanem állandóan személyesen érintkeznek, frissebben, elevenebbül cserélik ki gondolataikat. Ott élnek közönségük körében. A kipallérozott nyelv már engedelmes eszköz a kezükben, s ilymódon kikerül az érdeklődés középpontjából. A formai szempont jelentőségének csökkenése ledönti a korlátot író és olvasó köpött. A nyelvújítás arisztokratikusán elzárkózó magatartása'az új irodalom néppel és közönséggel összeforrt, illetve összeforrni akaró gondolkodásának ad helyet. Többé nem a Kazinczy által kitűzött és a német művelődéstől örökölt elvont, élettelen szépségideál a cél, hanem az élethez közelfekvő természetesség, melyet Csokonai hirdetett. A polgárosuló korszak társadalmi alapjai új csapásokat nyitnak. Ezek azok a mélységek, melyek szakadékot vonnak Kazinczy és az Auróra-kör fiataljai közé. A széphalmi mester ezt nem veszi észre azonnal. Szinte büszke arra, hogy mennyire meg tudja érteni a fiatalokat, s leveleiben az öröm hangján fogadja őket. Elsőnek ismét Csokonai problémájának kellett megmutatni, hogy merre fekszik a nemzedékeket elválasztó szakadék. Szalay László bírálata Kazinczy felett így hangzik: ,,Az . . . ítélet Csokonairól azon számos írások' cyclusából való, mcllyek Csokonait visszás pontokból tekintik. Kazinczy aláírja Kölcsey' állításait' s az itt újra dolgozott darabokon kívül Csokonai' egyéb dolgozásai érdemeit tagadja. Ree. legelébb is szándékozik megfejteni, mint vala lehetséges Csokonai' hatásköréről illy l'eszólólag ítélni. 1805 hala el Csokonai 's extasisokban emlékszobrot készülének neki állítani, annyira nyeré meg a' köz kedvességet, maga Kazinczy javalá e' szándékot. Most tüne fel a' kor, melly nyelvünknek 's literaturánknak a' formákat adá. Kazinczynak és barátjainak lehetetlen vala nem sejdíteniük, hogy a' következésterhes nyelvreformatio közönséges ellentállást fog gerjeszteni 's egyetemes igyekezeteik csak nem kizárólag e' pontra fordíttattak. Természetes hogy Csokonainak, ki a' leendő stylus' ideáljához alacson lépcsőn álla, ítéletükben rendkívülileg vesztenie kelle . . . Kazinczy Tövisei és Virágai 's két lelkes értekezése a' neo és xenológiáról Rádayt, Báróczit és Daykát ünnepelik 's Csokonai ki áltáljában tekintve, literatúránk' egén legalább a' két elsőnél hatalmasabb 's magánállóbb tünemény vala, elmellőztetik. Ismét jele hogy a' külső elfeledteté a'
