Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Kanyar József: Népiskola Somogyban a XIX. század első felében (1806-1848)
czy szerint - előbb elméleti képzést nyertek, majd két hetes hospitálás után egy héten keresztül - próbatanításokat végeztek. 2 A Projectum megjelenése utáni kedvező légkörben: s az 1791-es országgyűlés lelkesedése közben kiküldött közoktatásügyi bizottság - Prónay Gábor szerkesztésében - már nyomatékkal hangsúlyozta, hogy mindenütt legyenek iskolák az országban, necsak az anyaegyházakban, hanem a filiákban is, és folyjék bennök az ingyenes tanítás. Az iskola fenntartási költségeket a községek viseljék, ám amennyiben erre képtelenek, akkor a földesurakat is kötelezni kell a terhek viselésére. Mindez azonban még a hazai jakobinusok és a nemzeti reformerek forradalmi szervezkedése előtti esztendőkben történt. 1795-ben azonban már az ifjú nádor: Sándor Lipót - szinte végletszerűen - a rossz és a veszedelmes szellemű tanárokra és tanítókra terelte az ország figyelmét. Döbbenetes volt a jobbágy-paraszti művelődés tekintetében kialakult kártékony nézete is, amely a parasztokat úgy akarta távol tartani a forradalmi eszméktől, hogy azokat a tudatlanság állapotában akarta tartani, nem engedvén írásra és olvasásra tanítani őket. Nincs is szükség a falvakban iskolákra - mondotta - csupán csak a városok lakói részére kell iskolákat fenntartani. A falusi iskolák elsorvadását és megszűnését attól remélte, hogy azok a tanulmányi alaptól nem támogatottan és a földesurak és a községek által amúgy sem szívesen vállalt terhek következtében majd önmaguktól is meg fognak szűnni. E veszedelmes nézetek az utódra is hátramaradván, József főherceg is egyik 1801-es memorandumában hasonló álláspontot foglalt el. Szerencsére Károly főherceg az államtanácsban már más húrokat pengetett, már az ellenkezőjét hirdette a népiskola fontosságának. Az egymással ütköző vélemények öszszecsapása után született meg végül is, hosszas tárgyalások után: 1806-ban a II. Ratio educationis. Vajon: mi újat hozott a II. Ratio az első után? Fejlődött-e nyomában a XVIII. századhoz viszonyítva a népoktatás hazánkban? Vegyük szemügyre a rendelet ú) elemeit, amely szerint: 1. minden anyaegyházban legyen iskola; 2. a filiákban is állítsanak iskolákat, ha ezt fenn tudják tartani, még abban az esetben is, ha a tankötelesek száma nem éri el az ötvenet; 3. a fél órányinál nem nagyobb távolságra lévő filiák pedig közösen tartsanak fenn iskolát; 4. a falvakban és a kisebb mezővárosokban egy tanító és két osztály legyen, a nagyobb mezővárosokban és kisebb városokban pedig két tanító és két osztály; 5. a rendelet a falusi és a kisvárosi iskolák részére az alábbi tankönyveket írta elő: katekizmus, alphabeticon, szépírási tábla, négy számtani alapművelet, természettudományi, gazdasági és polgári kötelességek olvasókönyve és latin szemelvények (olvasás céljára); 6. a tanítás anyagául a II. Ratio sem kívánt többet mint; a) a hittant, b) az állampolgári kötelességeket, c) az olvasást, d) az írást, e) a számolást és f) a latin nyelv elemeit a falusi nemesi gyermekek és a tehetségesebb jobbágytanulók részére; 7. a rendelet többek között a városi iskolák III. osztályát átcsatolta à grammatikai iskolához; 3 s végül
