Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században

sőt Orcziból kiemelve, ezzel csak nem párhuzamosan szakad el ismét jártas széles út Büssünek, Szilnak, más ága Gellének 's mind c' kettő Tolnába. Posta-út, mint említem, a' megye derekán menvén, az utazásposta jó lovakkal vagy tulajdon alkalmatossággal, vagy fogadott fuvarosokkal történhetik: még eddig 3-4-5 ft-ért tartással naponként jó erős két lovat lehet kapni, úgy szinte a' terheket is p. o. gabonát, hamuzsírt, nyers bő­röket, gubacsot, bort, pálinkát, mézet, abroncsot, Kanisára, Sopronba, Pécsre, Zágrábba, gyapjút Pestre, Bécsbe lehet szállítani. Fuvarozó helységek: Juta, Hetes, Aszaló, M.-Eg­res, Jád, Faisz, Bize, Marczali, Nikla, Szomaiom, Kisbajom, Szabás, Szulok, Csokonya, Lad, Bőszénfa, Andocs, Nágocs, Karád, 's így mindenfelé a' megyében lovak lévén, az utas nem akad meg." 36. i mérföld = 8,35 km. Sajnos, a kamarai jelentés nem sorolja fel mind a 12 országutat, csak a legfontosabb­nak ítélteket: - A kaposvár-öreglak-boglári (a Déli-Vasút állomásával kötötte össze Kaposvárt) fon­tosságát külön is kiemeli, durva kavicsozása az 1860-as évek elején folyt; 1865-ben 12979 öl ,,csupán földalappal bír." - A pécs-szigetvár-nagyatád-iharosberényi az állami úthoz csatlakozott, összeköttetési alternatívát teremtett: Pécs-Szigetvár térségének Kanizsa felé. Kiépítésének megkez­dését 1864-re javasolták. - A Szlavóniába vezető szigetvár-istvándi-hercsznyei út nagyrészt az egykori postaút nyomvonalán haladt. Szigetvár-istvándi szakasza 1865-ben a régebbi durva kavicso­zás ellenére majdnem járhatatlan. Ekkor nemcsak e szakasznak, hanem a Bolhó-Drá­va révinek az újrakavicsozását és az istvándi-tarnócai út szabályozását is sürgették. - Az ireg-ságvár-siófoki út ugyancsak vasútállomáshoz vezetett (de nyilván nem Ireg­ről, hanem Szekszárdtól indult ki). - A kapoly-tab-siófoki még lényegében a „mezei utak állapotában" volt 1865-ben (műépítményekkel már részben ellátva, de ezek is javításra szorultak). - A kanizsa-légrádi (amelyet több térkép műútnak jelölt). - A siófok-somi út igen forgalmas, kívánatos a folyamatos kavicsolása. - Kívánatosnak tartja még a jelentés 1865-ben a nemesvíd-ormándi, szob-iharosberé­nyi, marcali-ké.helyi országutak, a barcs-nagybajomi, hetcs-sárd-bajomi utak kiépí­tését is rcssz állapotuk miatt. (A Soproni Ker. és Iparkamara Jelentése - a továbbiak­ban: S. K. I. J. - az 1860-62. évben. p. 117-119; S. K. I. j. 1863-65. évben. p. 123-124.) Úthálózatunk az 1850-60-as években a legsűrűbb volt a Dél-Dunántúlon. 37. FÉNYES Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, föleiirati s történelmi szempont­ból. I. köt. Dunántúli Kerület. Pest 1865. p. 307-308. 38. Magyarország úthálózatának térképe 1869. - Közlek. Múzeum Archívuma. 39. A Magyar Szent Korona országainak postai, távírdai, vasúti és gőzhajósázi térképe 1869. Szalay László, Buda. - Közi. Múzeum Archívuma 1262/966. sz. 40. Ugyancsak 1869-ből származik a katonai térképészet által kiadott útminőség térkép (9. ábra). (Marschrouten-Karte des Königreiches Ungarn nach den neuesten Matériáién Zusammcngcstclt vom k. u. k. Gencralstabs Bureau für militärische Beschreibung des Inlandes nach dem Bestände vom l ten Juli 1869, ausgeführt - autografirt - im K. K, Militër-Geographischen Institute im Wien 1869. - O. Sz. K. T. TM. 6551.) Ez négy ú kategóriát különböztet meg: Chausseen (lekövezett műút), Landstrasse (országút, he­lyenként kavicsolva), erhaltener Landweg (karbantartott megyei földút), nichterhaltener Landweg (nem karbantartott megyei földút). Eszerint megyénkben ekkor rendes kö­vesút csupán Szőlősgyörök és Balatonboglár (ill. Balatonlellc) között lett volna. Or­szágút minőséget is csak a budai postaút öreglak-szőlősgyöröki, balatonlclle-zamárdi szakasza, továbbá a nemesvíd-marcali-niklai, kéthely-balatonszentgyörgyi, iharosberény­vései, szigetvár-ladi, szigetvár-istvándi, kaposvár-sörnyei, kaposvár-kiskotpádi útsza­kasz érte el. Összességében tehát változó, de meglehetősen gyenge minőségűek voltak az egykori postautak, fenntartásukról teljes hosszúságukban már nem gondoskodtak, mi­vel jórészüket a vasutak feleslegessé tették. Azokat a szakaszaikat fejlesztették csak, ame­lyek az új forgalmi irányokkal egybevágtak, vagy azokhoz közelítően hasonló irányúak vol'ak (mint pl. a boglár-szőlősgyöröki). 41. KAROLINY Márton (1978) i. m. szerint: ,, . . . 1/4 mérföld 1857-58-ban, majd Ka­posvár és Inke közötti teljes szakasz 1862-1872 között épült meg." 42. HANZÉLY L. i. m. e vonatkozásban a topográfiai ismereteinek hiányosságáról árulko­dik a következő megállapításában: ,,1858/59-re kiépült a ... mohács-nagykanizsa-le­tenyei út, ... a kaposvár-nagykanizsai út kaposvár-szentjakabi és szentbalázs-nagyka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom