Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században

sőt Orcziból kiemelve, ezzel csak nem párhuzamosan szakad el ismét jártas széles út Büssünek, Szilnak, más ága Gellének 's mind c' kettő Tolnába. Posta-út, mint említem, a' megye derekán menvén, az utazásposta jó lovakkal vagy tulajdon alkalmatossággal, vagy fogadott fuvarosokkal történhetik: még eddig 3-4-5 ft-ért tartással naponként jó erős két lovat lehet kapni, úgy szinte a' terheket is p. o. gabonát, hamuzsírt, nyers bőröket, gubacsot, bort, pálinkát, mézet, abroncsot, Kanisára, Sopronba, Pécsre, Zágrábba, gyapjút Pestre, Bécsbe lehet szállítani. Fuvarozó helységek: Juta, Hetes, Aszaló, M.-Egres, Jád, Faisz, Bize, Marczali, Nikla, Szomaiom, Kisbajom, Szabás, Szulok, Csokonya, Lad, Bőszénfa, Andocs, Nágocs, Karád, 's így mindenfelé a' megyében lovak lévén, az utas nem akad meg." 36. i mérföld = 8,35 km. Sajnos, a kamarai jelentés nem sorolja fel mind a 12 országutat, csak a legfontosabbnak ítélteket: - A kaposvár-öreglak-boglári (a Déli-Vasút állomásával kötötte össze Kaposvárt) fontosságát külön is kiemeli, durva kavicsozása az 1860-as évek elején folyt; 1865-ben 12979 öl ,,csupán földalappal bír." - A pécs-szigetvár-nagyatád-iharosberényi az állami úthoz csatlakozott, összeköttetési alternatívát teremtett: Pécs-Szigetvár térségének Kanizsa felé. Kiépítésének megkezdését 1864-re javasolták. - A Szlavóniába vezető szigetvár-istvándi-hercsznyei út nagyrészt az egykori postaút nyomvonalán haladt. Szigetvár-istvándi szakasza 1865-ben a régebbi durva kavicsozás ellenére majdnem járhatatlan. Ekkor nemcsak e szakasznak, hanem a Bolhó-Dráva révinek az újrakavicsozását és az istvándi-tarnócai út szabályozását is sürgették. - Az ireg-ságvár-siófoki út ugyancsak vasútállomáshoz vezetett (de nyilván nem Iregről, hanem Szekszárdtól indult ki). - A kapoly-tab-siófoki még lényegében a „mezei utak állapotában" volt 1865-ben (műépítményekkel már részben ellátva, de ezek is javításra szorultak). - A kanizsa-légrádi (amelyet több térkép műútnak jelölt). - A siófok-somi út igen forgalmas, kívánatos a folyamatos kavicsolása. - Kívánatosnak tartja még a jelentés 1865-ben a nemesvíd-ormándi, szob-iharosberényi, marcali-ké.helyi országutak, a barcs-nagybajomi, hetcs-sárd-bajomi utak kiépítését is rcssz állapotuk miatt. (A Soproni Ker. és Iparkamara Jelentése - a továbbiakban: S. K. I. J. - az 1860-62. évben. p. 117-119; S. K. I. j. 1863-65. évben. p. 123-124.) Úthálózatunk az 1850-60-as években a legsűrűbb volt a Dél-Dunántúlon. 37. FÉNYES Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, föleiirati s történelmi szempontból. I. köt. Dunántúli Kerület. Pest 1865. p. 307-308. 38. Magyarország úthálózatának térképe 1869. - Közlek. Múzeum Archívuma. 39. A Magyar Szent Korona országainak postai, távírdai, vasúti és gőzhajósázi térképe 1869. Szalay László, Buda. - Közi. Múzeum Archívuma 1262/966. sz. 40. Ugyancsak 1869-ből származik a katonai térképészet által kiadott útminőség térkép (9. ábra). (Marschrouten-Karte des Königreiches Ungarn nach den neuesten Matériáién Zusammcngcstclt vom k. u. k. Gencralstabs Bureau für militärische Beschreibung des Inlandes nach dem Bestände vom l

ten Juli 1869, ausgeführt - autografirt - im K. K, Militër-Geographischen Institute im Wien 1869. - O. Sz. K. T. TM. 6551.) Ez négy ú kategóriát különböztet meg: Chausseen (lekövezett műút), Landstrasse (országút, helyenként kavicsolva), erhaltener Landweg (karbantartott megyei földút), nichterhaltener Landweg (nem karbantartott megyei földút). Eszerint megyénkben ekkor rendes kövesút csupán Szőlősgyörök és Balatonboglár (ill. Balatonlellc) között lett volna. Országút minőséget is csak a budai postaút öreglak-szőlősgyöröki, balatonlclle-zamárdi szakasza, továbbá a nemesvíd-marcali-niklai, kéthely-balatonszentgyörgyi, iharosberényvései, szigetvár-ladi, szigetvár-istvándi, kaposvár-sörnyei, kaposvár-kiskotpádi útszakasz érte el. Összességében tehát változó, de meglehetősen gyenge minőségűek voltak az egykori postautak, fenntartásukról teljes hosszúságukban már nem gondoskodtak, mivel jórészüket a vasutak feleslegessé tették. Azokat a szakaszaikat fejlesztették csak, amelyek az új forgalmi irányokkal egybevágtak, vagy azokhoz közelítően hasonló irányúak vol'ak (mint pl. a boglár-szőlősgyöröki). 41. KAROLINY Márton (1978) i. m. szerint: ,, . . . 1/4 mérföld 1857-58-ban, majd Kaposvár és Inke közötti teljes szakasz 1862-1872 között épült meg." 42. HANZÉLY L. i. m. e vonatkozásban a topográfiai ismereteinek hiányosságáról árulkodik a következő megállapításában: ,,1858/59-re kiépült a ... mohács-nagykanizsa-letenyei út, ... a kaposvár-nagykanizsai út kaposvár-szentjakabi és szentbalázs-nagyka-