Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században
Lipszky 1848. évi térképe az átstrukturálódás előtti állapotot ábrázolva alapját képezheti a későbbi állapotokkal való összehasonlításnak. Az 1869. évi postatérképen már lemérhető a változások egy része, de még így is csak a folyamat közepéről szolgáltat mintát. Lényeges változást állapíthatunk meg az 1S48. és 186c. évi térképek összehasonlításakor : a) Elsőosztályú postaúttá lépett elő a kaposvár-öreglak-boglári (amely az 1832. évi úttérképen csak közönséges országút volt), mivel a déli-vasúti állomáshoz 1861 után ezen szállították a kaposvári és a Kaposvár-Balaton közötti községek utasait, ill. teheráruit.' 0 b) A közel párhuzamos irányú vasútépítések következtében jeleslegessé vált a nagykanizsa-hudai és a nagykanizsa-pécsi fő postaút. Egyes szakaszait (pl. Babócsa-Istvándi-Szigetvár, Komárváros-Nemesvid-Marcali-Öreglak stb.) negyedosztályú postaúttá degradálva hasznosították (amelyeken „rendes posta menet nem létezik és csak külön posták vagy stafétáktól használtatik") ill. ún. összekötő utakként funkcionáltak. c) Istvándi szerepének csökkenése, ugyanakkor Szigetvár előtérbe kerülése folytán megszűnt az islvándi-kadarkúti útszakasz, és most már Szigetváron keresztül vezetett Németlad érintésével a dél-somogyi terület (az akkor még megyénkhez tartozó Sellye közigazgatási szigetét) Kaposvárral összekötő másodosztályú (málha és levélhordó postakocsik által használt) postaút. d) Az előbbi folytatása ugyancsak másodosztályú szinten a kaposvár-igal -karád-k 0 ^" , amely a Balaton közelében szétvált eery Boglár felé elkanyaroszemesi ' 3 s; & J dó másodosztályú postaútra és a Szemes felé elkanyarodó „közlekedési útra". e) Még nem volt meg 1869-ben a közvetlen kaposvár-szántódi út, sőt a járási székhely Tabnak sem volt postaút összeköttetése a megyeszékhellyel, hanem csak a Balaton felé Szántóddal. f) A varasd-eszéki állami út részét képező, most már átlós (ÉNy-DK-i) irányú kaposvár-gödre-pécsi fő menetrend szerinti (személyszállítást is bonyolító) postaút megteremtése azon kívül, hogy megszüntette a régi kaposvár-pécsi útnak a Zselic déli részét átszelő gálosfa-helesfa-cserkúti szakaszát, degradálta a kaposvár-dombóvári utat is, amely most már nem bonyolított e két szomszédos megyeszékhely között forgalmat. (Kaposvár-nagyberki szakaszát másodosztályú postaútnak, Nagyberkitől K-re levő szakaszát pedig csupán összeköttetési útnak jelöli az 1869. évi térkép.) A Dráva mentét a nagykanizsa-kaposvári, klinkerrel horkolt (a későbbiekben részletesen ismertetett) állami úttal a babócsanagyatár 1-nagybajomi másodosztályú postaút kötötte össze. Siófokot Somon keresztül Mfjyancsak másodosztályú postaút kötötte össze (a Tolna megyei Felsőireget is érintve) Dombóvárral. Az eddig felsoroltakon kívül rövidebb másodosztályú postaút kötötte még össze Sörnyét Öreglakkal, Berzencét Nagyatáddal, Darányi Lakócsával, Nagybajomot Csököllyel, Marcalit Keszthellyel. Az első és másodosztályú postautak hálózatát még néhány harmadosztályú postaút és egyéb jelentéktelen összeköttetési út egészítette ki, de a térképről következtethetően ezekkel együtt is gyér volt megyénk úthálózata i86ç-hen, különösen a Dráva és a klinker út által keresztezett déli területeken. Láthatóan még hiányzott a megyeszékhely és néhány vidéki centrum közötti rendszeres postai személy-, málha- és levélszállítást bonyolító út. Feltűnő még ekkor is a főbb helyek közé tartozó Tab, Törökkoppány stb. rossz közlekedési helyzete. Kapos-
