Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)

Augusztus 24-én, az első alispáni rendeletre, Kisgombán kelt levelében Noszlopy Gáspár közölte, hogy aki a nemzetőrség „... közé lett beírás és sorozás által magokat a törvény értelmében megtér beiteknek éreznék, s ez eránt a megyei 'Bizottmányhoz folyamodni kívánnának, mielőtt folyamodványaikat Kaposvárra bevinnék, minden egyes panaszos előbb a maga törvényes és helyes okokkal támogatott folyamodó levelét a most folyó Augusztus 26-án reggeli 7 órától kezdve délig, megerősítés végett hozzám Kisgombára személyesen elhozni iparkodjon, mely alkalommal e helybéli öregbíró és egy pár esküdttel együtt a folyamodásokban ki tett okoknak bebizonyítása végett előttem megjelenjen. Különben a folyamodványok érvénytelnek leendnek."

m Noszlopy Gáspár ekkor betegen fogadta a felmentéseket kérők százait. Augusztus 30-án már a „nyavalyája miatt a keszthelyi fürdőbe utazott" és a későbbi felmentéseket nem tudta láttamozni.

112 A Keszthely melletti gyógyfürdőből, szeptember közepén a Jellasics támadás körüli napokban tért vissza kerületébe Noszlopy Gáspár. Ekkor érkezett meg bátyja, Antal is, akinek házassága törést szenvedett, felejteni akart szülőföldjén és rokonsága körében.

113 Noszlopy Antal hamarosan, mint tiszt szeptember végén, és október elején már a marcali nemzetőrökkel Csurgón állomásozott és több-kisebb létszámú horvát betörést akadályozott meg.

114 Az 1848 szeptember 3-án tartott megyei bizottmányi ülésen a kivetett 2000 főnyi ún. állandó önkéntes nemzetőrségnek elrendelik - később belőlük alakulnak a honvéd zászlóaljak -, hogy Kosztolányi őrnagyhoz Pápára induljanak. Kijelölték az összeíró bizottságokat is. Noszlopy mellé rendelték Véssey Antalt, Farkas Imrét és Szabó János orvost. Intézkedett a bizottmány arról is, hogy a gazdaságától távollévő nemzetőr földjét megműveljék. A szolgabíró kötelessége, hogy szekereket, igát kirendeljen és ügyeljen arra, „ . . . kik a haza szolgálatában távol vannak emiatt vagyonuk s gazdaságukban kárt ne szenvedjen" .

m Miközben a megyei bizottmány a 2000 főnyi gyakorlatlan önkéntestől várta a csodát, a bcgyakorolott nemzetőrök jelentős részét pedig szélnek eresztette, félt az elégedetlen fegyveresektől. A bizottmány, a megye vezetőtisztviselői között a fejetlenség és a zűrzavar különösen akkor fokozódott, amikor szeptember 11-én a késő esti órákban az ellenség betöréséről értesültek. A megye székhelyéről rövidesen mindenki a birtokára, lakóhelyére menekült. Ekkor küldték még csak meg a zászlóaljakbani beosztást, sőt a parancsnokok kijelölését is. Amikor megtudták a betört ellenség jelentős számát, az önkénteseket nem Babócsára, hanem egy „vészentúli helyre" szállíttatják. Ezután a népfelkelést Sárközy főispán kelletlenül meghirdette ugyan, de a több tízezernyi népfelkelő a tehetetlen parancsnokaik következtében Barcs környékén, az ellenség első össztüzekor megfutott. Szeptember 22-én ennek eredményeként, egy ezrednyi erő kifosztotta néhány óra alatt a megyeszékhelyt, magukhozvéve a megyeházán a kapkodásban ottfelejtett nemzetőri dárdákat is.

110 Somogyban a császári sereg 1848 szeptemberében a következő útvonalon és létszámban vonult át. Az előhad a nyugati csoport, Csáktornya, Letenye és Nagykanizsa vonalán a Balaton déli partján a főváros felé nyomult. A sereg derékhada egyrészt ezen az útvonalon Jellasics vezetésével, Perlak és Kottori irányából indult meg. Öt követte a Kempen vezérőrnagy alatti hadtest, amely Jellasics utóvédje volt. A középső csoport, amely mintegy 15 ezer főnyi hadtestből, Hartlieb altábornagy parancsnoksága alatt állott, a megye közepén Iharos-