Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)

bcrény-Nagybajom-Toponár-Andocs-Kiliti irányában követte a derékhadat. S végül a hadjárat utóvédjei az ún. keleti csoport, a szlavóniai hadtest alkotta Roth vezérőrnagy parancsnoksága alatt, amely a megye keleti határán és Baranyában kelt át. A középső sereggel egyidőben egy ezrednyi erő Barcsnál kelt át és észak felé igyekezett, hogy csatlakozzon a fősereghez. Az egész ellenforradalmi hadsereg, valamint az országban állomásozó és itt hozzájuk csatlakozó császári egységekkel, elérte a 35-38 ezer főt, akik közül mintegy 15 ezer, a horvát felkelő volt.

117 Az egyik dandárnak az a Sedlmayer ezredes volt a parancsnoka, aki Marcalinál szeptember 19-én a Hardegg vasasokkal Jellasicshoz csatlakozott. A Wrbna és a Kress lovasok szintén Somogyban szöktek át a császáriakhoz. A somogyi nemzetőrök közül ezekben a napokban vonult haza, azaz hagyta el a drávai őrvonalt az I. zászlóalj a marcali járásból, valamint a Kaposvári járási II. zászlóalj is. Szeptember 23-ig, a császári sereg egységei, alegységei Somogy földjén akadálytalanul nyomultak előre. A népi gerillaháborúra szólító központi intézkedések és rendeletek ezután valósultak meg. A császári csapatok útvonalába eső községek lakói tapasztalhatták, hogy a betört ellenség kíméletlenül zsarolta őket. Mindezek párosultak a pusztítással és az embertelen, rabló magatartással. A Jellasics-féle földosztó demagógia valódiságát Noszlopy kerületében is tapasztalhatták a lakosok, amikor a császári sereg elvitte minden készletüket. A szétszaladt nemzetőrök egy-egy erélyes járási tisztviselő parancsára az ellenség főseregének elvonulása után, a megjelölt helyen gyülekezni kezdtek. Szeptember 25-én kellett volna Keszthely, illetve Veszprém megyén átvonulni és a Fejér megyében állomásozó hadsereggel cgyesülniök. Ekkor a marcali, a kéthelyi, a szentgyörgyi, a nemesvídi, a nemesdédi és a szakácsi nemzetőröknek kellett elhagyni a megyét, de az átvonuló ellenséges hadtápszállítmányok elfogása miatt erre nem került sor."

8 A marcali járásban az első nagyobb gerillaakció szeptember 24-én történt meg. A Kanizsa és Kiskomárom felől érkező 114 ellenséges szekeret kísérőikkel a szőcsényi erdőben a Keszthelyről érkezett, valamint a vörsi, a főnyedi, a nemesvídi nemzetőrök és a hozzájuk csatlakozott 14 bottyánpusztai uradalmi béres, a reggeli órákban megtámadta és szétverte. Az ellenség egy része Kanizsára menekült, míg az erdőben bujkálókat a környék lakossága elfogta.

119 Ugyanekkor történt Jellasics leveleinek az elfogása is. Az ellenség üldözésében különösen kitüntette magát Szakácsi lakossága. Ez az eset Noszlopyt, de a megyei bizottmányt is arra buzdította, hogy a népfelkelést meghirdesse. A megyei bizottmány végre elhatározta, hogy ,, . . . minden hazafinak kötelességében áll segédkezet nyújtani, ... és mindenki, ki eddig nemzetőr volt, tartozik fegyvert fogni". A fő- és alszolgabíróknak pedig meghagyta, hogy „ ... az ellenség embereinek és élelmiszereinek elfoglalására a népet buzdítván, az elfogottakat illető nemzetőri tisztek által tüstént a táborhoz szállíttassák."

120 Intézkedés történt az ellenség felderítéséről, útvonalának közléséről is. A fő- és alszolgabíróknak, amint tudomására jut az ellenséges alegység, vagy egység közeledése, azonnal az ,,. . . illető nemzetőri kapitányokkal egyetértőleg oly intézkedést tenni igyekezzenek, hogy a rablásoknak ellengát tétetvén, a rablók kiirtassanak." Még alig száradt meg a tinta a megyei bizottmány rendeletén, amikor szeptember 26-án az esti órákban, Marcali határában az ellenség jelentős hadtápszállítmányát fogták el. A járásban néhány napja tartózkodó Noszlopy