Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)
augusztus 11-ig a harmadik váltás, amely Csonka Edvard szds, Vlasits Ignác szds, Stephaich Richárd szds és Véssey Miklós szds egységeiből állott. Berzencén június 28-tól július 13-ig az első, július 12-július 28-ig a második, július 28augusztus 12-ig pedig a harmadik váltás Szegedy Sándor szds, Véssey Lajos szds és Véssey Antal szds egységeiből állott. Thassy László szds egysége pedig váltásonként június 27- és augusztus 11-ig Babócsán állomásozott. 98 A Dráva vonalára felvonult első két nemzetőri váltás a legnagyobb munkaidő miatt kéthetes volt. A marcali zászlóalj egységei a megye nyugati határánál lévő vasi nemzetőröktől, Gyékényestől keletre Vízvárig (Vízvár kivételével), foglaltak őrhelyet. Tőlük keletre pedig a babócsai járási zászlóalj foglalt helyet. 99 A nemzetőrök felfegyverzése okozta az első és szinte megoldhatatlannak látszó feladatot. Noszlopynak és tisztviselőtársainak elsőként a magántulajdonban lévő fegyverek összeírása, illetve vásárlása volt a feladata. A kiképzést általában a volt katonaviselt nemzetőrök, ritkább esetben azok a parancsnokok végezték, akik hivataluknak köszönhették a beosztásukat, a rangjukat. Kezdetben problémát jelentettek a katonai szabályzatok, és a megfelelő alapismeretek hiánya is. A néhány hetes gyakorlás, sőt az őrvonalon az állandó foglalkozás rövidesen ezeket felszámolta. A fegyverek vásárlásán kívül szolgabírók feladata volt a helyi mesteremberekkel a dárdák, a dzsidák elkészítése is. Augusztus ele jéig a drávai vonalnál szolgálatot teljesítőket sikerült a vágó és szúró fegyverek kel ellátni. A legtöbb problémát a pénzhiány, az elmaradt nemzetőri napidíjak és az élelmezési zavarok okozták. Amíg a tisztek 1 forint napidíjat, addig a nemzetőrök naponta 8 krajcárt és kenyeret kaptak ellátmányul. A vagyonosok, állapította meg Noszlopy Antal, nem érezték a szolgálattal járó nehézségeket, addig a többség nem tudott kijönni a napidíjból. A hosszú úton és a gyakorlatozásokon tönkrement a ruha és a lábbeli. Zúgolódtak a marcali járásbeliek is, hogy a módos községlakók a szolgálat alól kihúzták magukat. Ugyanis a törvény a nemzetőrséget 20-50 éves korhoz, vagyoni cenzushoz, legalább félteleknyi földbirtokhoz, vagy 100 pengő forintnyi tiszta jövedelemhez kötötte. Amikor egy hónap elteltével ismét ugyanazoknak kellett a Drávához menni, megszaporodtak a felmentési kérelmek. Ekkor látszott meg az is, hogy az összeíró bizottságok menynyire felületes, sőt kártékony munkát végeztek. Noszlopy kerületében az összeíró bizottságban betegsége miatt alig vett részt. A bizottsági tagok ugyanis részrehaj lóan végezték munkájukat. Inkén például a negyedtelkeseket a megfélemlítés és a félrevezetés után írták össze. „Félelmet gerjesztő körülmények között azt sem tudva mi a nemzetőri név, alulirattat mások ijesztgetése és rettentése következtében szmte beírtak" - panaszkodta augusztus 20-án kelt kérvényében Varga Ferenc. 100 Noszlopy másik kivizsgálandó esete a nyolc gyermekes, vagyontalan nemesdédi árendás besoroztatása volt. Az összeíró bizottság a helyi vagyonosokat meghallgatva, azok sugallatára kötelezte a nemzetőri szolgálatra. 101 Az augusztus elsejétől még gyéren jelentkező, majd a hónap közepétől a végéig, lavinaszerűen megindultak nemzetőri felmentési kérelmek. A megye egész területén 1579 felmentést adtak, és ebből 864 volt a cenzus alatti elfogadott kérelem. 102 Csak Noszlopy kerületében 286 mentesítésre, szinte kivétel nélkül cenzus alatti, került sor. Ez az összes megyei felmentettnek a 18,1%-a volt. Noszlopynál a felmentetteket a következő jogcímen mentesítették a nemzetőri szolgálat alól:
