Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)

1. 1/4 telkes (osztatlan) volt: 2. Ennél kevesebb telekkel bírt: 3. Zsellér: 4. Vagyona nincs: 5. Egy családból többen szolgáltak 6. 50 éven felüli volt: 7. Testi hibás, beteg volt: 8. Pap (egyedül a parókián) : 9. Megyei tisztviselő: 144 fő 28 fő 23 fő 26 fő 51 fő 10 fő 1 fő 2 fő I fő 50,3% A felmentettek jogcímeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Noszlopy kerületében az összeírok pontatlan és hanyag munkát végeztek. A legtöbb felmentett, a szegény és írástudatlan 1/4 telkesekből került ki. A következő nagyobb csoport az egy családból már nemzetőri szolgálatot teljesítő és a földet közösen munkáló testvérekből, vagy az együttlakó apa és fiú, osztatlan birtokosokból állott. A zsellérek közül szintén jelentős számban kerültek felmentésre. Mindezek mellett a szolgálatot teljesítők közötti rossz hangulatot, az elégtelen egészségügyi felügyelet és a teljes politikai tájékozatlanság is fokozta. Amikor Csányi László augusztus 19-én meglátogatta a nemzetőröket a Dráva mellett, felháborodott az egészségügyi ellátáson.

103 A politikai tájékoztatás hiányára vezethető vissza az is, hogy a Jellasics-féle földosztási demagógiának az egyes nemzetőrök és a helyi lakosok között is volt hitele.

10

'

1 A harci szellemmel, az ellenség terveinek ismertetésével a parancsnokok alig törődtek. Forradalmár agitátor nem fordult meg közöttük. Egy-egy kisnemes, tisztviselő, falusi lelkész öntött beléjük lelket a sok méltánytalanság ellensúlyozására. Pedig tapasztalható volt, a szegény nép nem a pénzért, zsoldért, hanem hazájáért és családjáért hajlandó szolgálni.

10

' Augusztus derekától egyre több volt a panasz otthon is. A visszatért marcali nemzetőrök írták; amikor a „két heti őrködésből a rövid két hétre haza térhettünk s a magunk elhagyott kis gazdaságunk után szeretnénk nézni, akkor ismét a városunkban létező puskapor tárnál kell éjjel és nappal őrködnünk."

106 A szobiak, Noszlopy Gáspár községéből megírták, hogy ők kettő hétig voltak a Drávánál és most 10 hétig kell főszolgabírói rendeletre Iharosberénynél őrködni. Közöttük többen vannak, akik egyedül művelik földjüket, „itthon semmi más férfi cselédjek nincsen, hanem a feleségeik számos apró családokkal nyomorognak, - mi lesz ezekből 10 hét múlva, minden vagyonok pusztulásra s bitangra jut."

Wl A mesztegnyőiek azt panaszolták, hogy amíg két hetet a határ mellett őrködtek, akik több javakkal bírtak, otthon dolgozhattak.

108 Ezekután nem csodálható, hogy nagyarányú volt a szökés egy-egy drávai kiinduláskor. Amikor a nemesdédi századnak újból a Drávához, Alsókra kellett indulni, a 106 főből csak 2) jelent meg, írta Stephaich százados a megyei bizottmánynak. „A nemzetőrök egy része Kapósba futkos fölmentéséért,, egy része pedig idehaza koválog az kijelentésekkel, hogyha ez, és az nem megy, én se tartozom menni."

m A kiindult marcali zászlóalj 30 szuronyos puskával és 45 db dzsidával rendelkezett. Ezek mellett az átvételi leltárban szerepelt 1 db zászló, 8 db bogrács, 2 ásó és i fejsze.

110 A további felváltásig a marcali századok őrködtek a Vas megyei nemzetőrök vonalától Vízvárig.