Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)

Első alispánná ugyanakkor Mérey Józsefet, másodalispánná Hochreiter Ambrust, helyettes alispánná pedig Bogyay Pétert választotta meg a bizottmány. Az első alispán javaslatára a törvényszéki táblabírák megválasztása mellett, az addigi öt rögtönítélő bíróság helyett kettőt alakítottak, a kaposvárit és a csurgóit. 89 A bizottmány a várható ellenséges támadás előtt felmérte az akkori megye nem­zetiségi helyzetét is. A 202 938 magyar lakos mellett (89,6%) 8959 német (3,9%), 1308 szlovák (0,5%), 3876 ún. rác (1,7%) és 9370 horvát (4,1%) lakosa volt a megyének. 90 A megyében néhány kisebb akciótól eltekintve a nemzetiségiek te­vékenysége nem volt ellenséges. A bizottmány többsége legtöbbször rémeket lá­tott és az 1831-es felvidéki kolerafelkelcst emlegette Alig ültek el az országgyű­lési követválasztás eseményei, melyben Noszlopy sz'Igabíró is kivette a részét ­a marcali kerületben Koller József mesztegnyői plébánost választották meg -, teljes erővel a nemzetőrség drávai szolgálatát kelletc'intéznie. Ekkor nevezte ki miniszterelnöki előterjesztésre a nádor, a megyei nemzetőrség parancsnokainak Palocsay József kilépett kapitányt és Kiss János nyugdíjas kapitányt. Tulajdon­képpen június végén, amikor már a somogyi nemzetőröknek a Dráva mellett kellett volna őrködnie, kapták meg fegyverforgatáshoz értő parancsnokaikat, 91 Csányi a június 24-i bizottmányi ülésen felolvasott levelében ismételten megparancsolta, hogy június 26-án és 27-én a megye 6000 nemzetőrt állítson ki az őrvonalra. Az őrvonal központja Babócsa volt, és a környező helységekbe 1-2 századot helyeztetett el a bizottmány Csányi rendelkezése alapján. 92 Az idő rend­kívül sürgetett és a fegyverforgatásban alapkiképzést kapott nemzetőrség csak a hónap végén foglalta el őrhelyét a kijelölt szakaszon. 93 Noszlopy Gáspárt még a májusi összeíráskor, Pál és Titusz testvéreivel együtt Kisgombán, a marcali kerületi nemzetőrségbe írták be. Pált és Tituszt gyalognemzetőrnek, Gáspárt pedig betegsége, illetve nehézkes járása miatt lo­vasnemzetőrnek írták össze. 94 A marcali nemzetőr században, ahova a 233 mar­cali, a 27 fő nagygombai és a 9 fő kisgombai nemzetőr, így Noszlopy is tartozott, a parancsnok Kiss János kapitány volt. A megválasztott parancsnokok polgári foglalkozása a következő volt: Kiss János 28 éves háztulajdonos és kézműves kapitány. (Nem tévesztendő össze az ugyancsak hasonló nevű Kiss őrnaggyal, aki az I. nemzetőr zászlóalj parancsnoka volt.) A zászlóalj állománya főleg a marcali járásból került ki. Főhadnagynak Haidekker Jánost, 35 éves marcali ház- és földbirtokos kézművest, első alhadnagynak Kováts Imrét, 35 éves féltel­kes volt úrbérest, másod alhadnagynak Richter Ferencet, 30 éves marcali ház­tulajdonos kézművest, első őrmesternek Richter Antal 34 éves marcali háztulaj­donos kéményseprőt, míg másodőrmesternek pedig Fazekas István, 24 éves ne­gyedtelkes volt úrbérest választották meg. 95 Noszlopy Gáspár hivatali elöljáróját, Stephaich Richárd földbirtokos fő szolgabírót pedig a nemesdédi, a vrászlói és a pati nemzetőrökből álló század kapitányának választották meg, még május 27-én. 9(3 Járásának lakóit Stephaich június 28-án kelt körlevelében tudósította, hogy századának felével a Drávához vonult és addig Hodászy Ignác megyei tiszti alügyész helyettesíti. Különben a bíróknak elrendelte, hogy hetente jelentéseket adjanak helyettesének. 9 ' Noszlopy Gáspár a június végi kéthetes drávai szolgálat után, a harmadik váltással, augusztus elején két hétig állomásozott Babócsán. Kerületéből Alsókon f848. június 27-július 12-ig az első, július 12-27-ig a második, majd július 27-

Next

/
Oldalképek
Tartalom