Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)

Az október 18-i megyei közgyűlést megelőzően érezhető volt Somogyban is, hogy a nádorválasztásra összehívott országgyűlésen az ellenzék győzedelmeskedik. Az október 18-i somogyi közgyűlésen a megyei követeknek adott utasítás főbb pontjai között szerepelt a törvény által kötelezett jobbágymcgváltás és az azonnali felszabadítás. Ugyancsak az olcsó bankkölcsönök nyújtására szolgáló bank felállítása, a természeti csapások elleni biztosítóintézet és az ősiség fokozatos megszüntetésének a követelése is. A zsidók egyenjogúsítását a törvény előtti teljes egyenjogúságot, az emberi méltóság megbecsülését a somogyi követeknek az országgyűlésen képviselni kellett. A bűnperek ítélkezésénél pedig a nyilvánossággal bíró szóbeli esküdtszékek felállítását óhajtotta még Somogy megye közgyűlése törvénybe iktatni.*

5 A polgári átalakulás történelmileg nélkülözhetetlen szükségességét, a felülről való reformokat örömmel fogadta a legtöbb nemesember és hivatalnok. A köznemesek és a kisnemesek voltak Somogyban is a szószólói a polgári reformoknak. Ezek soraiban volt található Noszlopy Gáspár is. 1848 első hónapjai a várakozás jegyében teltek el. Az országgyűlésre küldött megyei követek beszámolóiból a változások előszelét lehetett megállapítani a közgyűléseken. Január 10-én a megye a követeit utasította, hogy a magyar államiság megteremtését követeljék. Az 1848 február 9-i megyei közgyűlésen választották meg a Somogy követének Madarász Lászlót, aki később az országgyűlés baloldalához tartozott. Ö volt, aki március 8-án a főrendi táblát, Kossuth feliratának a támogatására szólította fel és az országnak független, felelős minisztériumot kért. Noszlopy Gáspár az év elején tartott január 10-i, 25-i, a február i-i, a 9-i, valamint a március 14-i megyei közgyűlésen, a jelentős távolság és a rendkívüli rossz, behavazott útviszonyok ellenére megjelent és részt vett a megyei élet legfontosabb politikai és közigazgatást fórumán. Bár felszólalásával nem találkozhatunk, ismerve a megyében elfoglalt szerepét, érdeklődése és politikai állásfoglalása ezekben a feszült hetekben Kaposvárra vezette.''

1 * * * A február i-i megyei közgyűlésen Sárközy Albert első alispán, Noszlopyra kerületében 25 ügy elintézését bízta. Ezekből 9 ügy örökösödési, illetve birtokmegosztási per végrehajtása vagy kivizsgálása volt.

00 A régebben rábízott ügyek részletesebb vizsgálatára, illetve vallomások kiegészítésére további megbízást kapott. Ezekből 5 polgári peres követelés, egy adóhátralék-behajtás, egy pedig gyújtogatási vádindítvány volt, amelyet Noszlopynak kivizsgálni kellett.''

6 Továbbá Noszlopyra három gyámügyet, egy zárgondnokságot, egy kifőzési engedélyt, egy hegyközségi panasz kivizsgálását, valamint egy adóssági perben hozott ítélet végrehajtását bízták rá.'

7 Két szőlőbirtokos panaszára hozott úriszéki ítélet végrehajtását is Noszlopy végezte. Az egyiket a böhönyei uradalom több szőlőbirtokosa ellen, míg a másikat Szabó István vései lakos, Véssey Lajos földbirtokos ellen emelte, mivel a földesúr nemcsak a szőlőjét, hanem a borát is elvette. A földbirtokos természetesen a Helytartótanácshoz fellebbezett és ekkor Noszlopy a teljes peranyagot Kaposvárra vitte.'

,b Ugyanekkor az idősb, néhai Noszlopy Antal adósságai elleni perben Bereczk Antal ügyvéd megbízást kapott a megyétől, hogy az örökösök ellen a pert folytassa, illetve a tartozást követelje rajtuk.

59 A tavasz és a nyár folyamán a