Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)

zárgondnokság alatt lévő sógora, Deseő Károly ismételten támadta Noszlopyt, most már örökösödési ügyben. Deseőről, Veszprém és Zala megyékben köztudomású volt, hogy hatalmas adósságokat csinált. Mulatozásai és kicsapongó életmódja miatt, csak uzsora kölcsönöket kapott. Noszlopynak leánytestvérére és annak négy kislányára is gondolni kellett, nehogy sógora kezéhez nagyobb összeg kerüljön.

00 1848. február 24-én Noszlopy járása községeinek bíróival Nemesdédcn Stephaich főszolgabírónál jelent meg az 1847. évi adóval. Március 21-én pedig az adó, a közmunka, valamint a kivetett írótollak és a kiirtott verebek elszámolását - kerületének bíróival és jegyzőivel - Stephaich lakásán végezte.

61 A közelgő országos politikai változás, a polgári forradalom előtt 1848. március 14-én ült össze a megyei közgyűlés Kaposváron. A megyeház nagytermét zsúfolásig megtöltő megyei földbirtokosok, nemesek és tisztviselők hátsó sorában ott szorongott Noszlopy Gáspár is. Az elnöklő Sárközy Albert első alispán megnyitó szavai után, Pest megye javaslatát tárgyalták, amely a független kormány és az itáliai tartományok aggodalmas helyzetére hívta fel a figyelmet. A megyei közgyűlés 1227. szám alatt az országgyűlési követek jelentését tárgyalta. Utasította a követeket, kérjék az uralkodót, hogy „alkotmányos engedményeket" tegyen. A megyei közgyűlés felhívta a követek figyelmét az alkotmányos állami berendezkedés fontosságára, a központi és a megyei önkormányzat összhangjára. A polgári szabadságjogok biztosítása mellett, célként jelölte meg a megyei közgyűlés a tehetősebb nép felfegyverzését is.

62 Megjelölte a közgyűlés az úrbéri kármentesítés általa vélt felső határát is, ami a jobbágy által fizetett, illetve a tőle követelt szolgáltatással lehet egyenlő. Az örökváltságot pedig „minél előbb eszközölni iparkodjanak" - a megyei követek az országgyűlésen. Utasították a követeket, hogy a birodalom adósságaihoz nem járulhatnak hozzá. A nemzetiségiek, így a horvát Várasd megyei követeléshez a megyegyűlés megjegyzi, hogy a magyar nyelvet a magyar határokon túl ne terjesszék, különben a horvátok túlzó követeléseit nem támogatja Somogy megye.

63 A polgári forradalmat másnap a pesti nép, a baloldali fiatalok győzelemre vitték. A megyében a fennmaradt források szerint elsőként Kacskovics Ágoston, az Eszterházy uradalom jogtanácsosa értesült a pesti eseményekről. A földesurak számára, szerinte „szomorú hír fütty a el a kaposi vidéket". A jövő héten, hétfőn állandó gyűlést tartanak a megyeszékhelyen tudósítja főnökét, azért „nehogy valami véletlen történyen a köznép között is."

64 Március 17-én Somogy követei értesítették a megyét a pozsonyi országgyűlés eseményeiről, amit a 23-i közgyűlésen olvastak fel. A március 23-ára összehívott rendkívüli megyei közgyűlésre az események hírére már előző napon megérkeztek Kaposvárra a közgyűlési tagok. Feltehetően Noszlopy is együtt érkezett főnökével és szolgabírótársával Kaposvárra. Ezekről a napokról Xantus János az alábbiakban tudósította a Pesti Hírlap olvasóit: „. .. már 22-én nagy néptömeg hullámzott a város utcáin, minden középületen nemzeti zászlók lobogtak; a posta és sorsjáték hivatala is fekete sasát nemzeti lobogóval válta fel; estve a város fényesen ki volt világítva, a polgárőrség zene mellett járt fel s alá a város utcáin, nagy csoport vidám tömegtől kísértetve, minden arcon öröm és megelégedés volt olvasható."

60 Másnap, a március 23-i megyegyűlésen értesültek a résztvevők a pesti forradalmi eseményekről, a miniszterelnöki körlevélről, melyben a közrend és a