Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Laczkó András: Sárközy István arcképe

hangsúlyt. A gyakorolt erény - mint lenni szokott - nem hozta meg ebben a konkrét esetben sem az eredményt. A haragosoknak nyilván nem egyeztek meg az elvei, s ez meggyőző igazolás Sárközynck az átkozódáshoz (hiszen a szóval való sértésre azonos módon felelt). Természetesnek hat a nagyítás, kívánságainak felfokozása : Nem illet Jupitert a te mészárlásod : inkább Hóhér által legyen udvarlásod; huzza ki nyelvedet, mert árulkodásod, érdemli s kivánnya szegett fogadásod. Midas mértékére nőj jenek füleid mivel öregbültek azoktól bűneid ártatlan vérébe keverted kezeid Pőres, kelevény, orbáncz, rű, kosz, viszketegség, Patécs, fene, kórság, pokolvar, veszetség, Schanker, csikó, kanko, dob, franczu betegség környékezzen, míg lesz te benned melegség. Az éhség gyötörje örökké beledet mint az Erisichton rágd éhes testedet ne orvosolhassa Mestra szükségedet Tantalus ként igyad el tűnő vizedet. Midőn már hatod karika módjára áll, s ajakad pitytyed térded kalácsára, vegyen elő Venus erős tortura, s akaratod ellen kinos játékára. Ha iffjan kívántad Diána szüzeit ősz korodba szenvedd Cupido tüzeit te égvén hasztalanul, az Echo köveit válcsd fel tetemiddel, s töröld le bűneit/' Az átok (amelyik ebben a részben érdekes felsorolását adja a korabeli betegségeknek) egyre szenvedélyesebb dühvé fokozódik és csaknem ellentétébe csap át annak, amit a versezet közepe táján önmagának megfogalmazott. Nem tudni, mennyire lehetett mély az őt ért sértés és csalódás az ellenfél részéről, de Sárközy soraiból valami nagy dologra kell következtetnünk, mert különben a felvilágosodás emberszeretetével alaposan megismerkedő nemes aligha jutott volna el idáig. Átkozódásában a magyaros tizenkettős formát nem alkalmazta valami kiemelkedő tökéllyel, de néhány találó rím és fordulat aláhúzza, mennyire elítélte a társaira indokolatlanul támadó egyént. A kor morális felfogása szerint a cselekedetek voltak a meghatározók az ember erkölcsi vonásainak megítélésénél. Ezek magyarázzák a fenti kifakadás hangnemét, néhol profán elemeit. Sárközy úgy gondolkodott, mint a legtöbb iskolázott kortársa; a jóval szemben semmiféle létjogosultsága nincsen a rossznak. Ugyanakkor nála is - ahogyan Horváth Ádámnál, Báróczinál és másoknál szükségképpen a virtus vált elsőrendű kategóriává.

28 Ennek tartalma - szemben a közkeletű magyarázattal - nemcsak helytállásra, bátorságra, erőre, vitézségre és ehhez hasonló dolgokra terjedt ki, hanem a boldogsághoz vezető örömök forrását is jelentette! Az utóbbiban megtalálható a bölcsesség, az érzelmek gazdag-