Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Laczkó András: Sárközy István arcképe

tonáskodásnak. Ezen túlmenően Sárközy kifejezetten törekedett arra, hogy ada­tai minél pontosabbak legyenek. A versezet felénél említ egy példázatot a „né­hai" kapitányról, aki szökésben lévő katonáit nem kerestette és ezért obesterje főbelövette. Annak ellenére, hogy Wallthron grófnak nevezte, felmerül a gyanú, poétái invenció ez az érvelés érdekében. Maga ugyancsak gondolhatott erre, mert a kéziratban a történetet egy csillag zárja és a lap alján ez a megjegyzés áll: „So­kan azt gondolják, hogy talán amint a comediába is szokták játszani, pardont ka­pott volna: dc nem igaz, mert elég öreg tisztektől hallottam azon comica pro­ductiot meghazudtolni, kik jelen voltak a nyolc esztendős háborúbeli Lágerbe, midőn meglövöldözték, többek közt Oberst-Vachmeisteremtől Grubertől tudom ezeket. Comediába pedig nem szabad ezen gyalázatos halált produkálni." A vers második felében még két kérdésre válaszolt. Ma már mondvacsi­nált érvnek tűnik, hogy a katona kegyben állva a császárnál, előbb jut be hozzá, de Sárközy türelemmel kifejti, hogy mennyire nem igaz ez. A másik argumen­tum, amivel hosszabban foglalkozik, hogy az asszonyok jobban szeretik a katona­tiszteket, mint akármi más állású fiatalembereket. Természetesen ez ellen is pro­testál. Itt inkább ízes hasonlatai érdekesek: Valamint hogy nem csinálhat egy fecske soha nyarat; Ugy, ha egy forma a malom, nem egyforma a garat. Vágynak - vágynak helyei közzel olyanok kik szeretik a katonát: de vágynak ám olyanok is kik meg vetik. Mihelyt egyszer jőni látják előttök el bujkodnak ruhajoktól csömörlenek, magoktól undorodnak. A kik szeretik, azok is koránt sem életeket, Szeretik; de mundér jókba szorult természeteket. És azt tartyák hogy a ruha mihelyt rajok adatik minden fogyatkozás be.nnek virtussá változik A Goromba Galerit Hom-má a rosz jóvá tétetik a nyul szivbe a curási ugyan belé öntetik És hogy a Gavallérságnak ez az igaz próbája Ha nyilván gyakoroltatik Cupido oskolája.'-' 3 Feleletét végül csattanóra hegyezi ki. A befejezésig háttérben tartott dia­lógusforma ott szinte közvetlen tanáccsá változik. Megerősítőcn lezárva azt a számára lényeges ismeretelméleti tételt, hogy a vita vagy bárminemű érvelés pró­bája az életi A kevés adat miatt nem tudni bizonyosan, hogy huszonöt éves ko­rára Sárközy milyen forrásokból gyűjtötte a filozófiai kérdésekben való jártassá­gát, az azonban az idézetekből és a kiemelt érvekből egyértelmű, hogy a korszak elméleti problémái iránt érzékeny. (A kezdet, amikor a katonaságról szólva újra és újra előtűnnek tájékozottságának adalékai, mintegy előrevetíti, hogy átgon­doltabban foglalkozott - könyvtárának jegyzékéből kiderül - filozófiai írókkal.) .Virtusnak szivedbe helyt adtál" Az emberi természet, tartás, becsület, barátság gyakran és hosszan fog­lalkoztatták Sárközyt. A bölcselet, különösen a morál határán járó témák eléggé

Next

/
Oldalképek
Tartalom