Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
A királyi udvarházaik mellett pedig az itteni Várda, Lak és Udvarhely, Udvarnok helynevek szétválasztása és régészeti módszerekkel történő azonosítása is új eredményeket hozhat. (Segesd királynéi és főesperességi székhely mellett -a helynévben megmaradt - Udvarnok falu is egy korai királyi, királynéi udvarhelyre vonatkozik. (3. rajz) A megyében - főképpen a helynevek alapján - feltérképezhető szolgálónépi szervezet négy tömbje, Somogyvár, Segesd, Kaposvár és a Dél-Balaton vidékén található. Megállapíthatjuk azt is, hogy kiemelkedik közülük a somogyi várhoz tartozó, s a többnyire éppen Somogyvár környékén elhelyezkedő, fafeldolgozó (Ács) és a vas-megmunkálással kapcsolatos (Vasad, Kovács, Vértes) települések. (3., 4-5. rajz) Megnyugtatóan kívánjuk tisztázni az ispáni várhoz tartozó Váralja [suburbium), civitas, valamint a Hidas- és vámoshely települések helyét. A korai urbs, az oppidum és a magna villa kérdések megoldásánál - jelen esetben - a komplex forrásanyag felihasználása mellett - a Szent Péter, a Szent György, a Szent Apollináris és a Szent László egyházak azonosítása és helyhezkötése lényegesen segít. (4-5. rajz.) Munkánkban külön értékeljük Somogyvár XI-XII. századi bizánci kapcsolatát, amely a Szent Egyed, Péter és Pál tiszteletére alapított francia, bencés apátság franciaországi, Saint-Gilles-i és az oppidum hospeseinek még kiderítetlen (?) eredetű összeköttetéseivel a dunántúli kultúr- és művelődéstörténet, a gazdaságtörténet szempontjából is fontosnak látszanak. Vizsgálataink szerint a bencés apátsági birtokszervezet'nek, a Somogyvár oppidum hospeseinek, valamint a környéken lévő (azóta többnyire elpusztult) sűrű település-góc lakosainak a középkori, somogyi szőlőművelésben is különleges szerepe van. A XIV-XV. században a megközelítőleg városi szervezettel rendelkező, vagyonos hospes-település, a Szent Egyed és a feltehetően Szent László kultuszhelyeként is szereplő apátság (a környék két remete rendházával - főképpen az Árpád-korban - a megyei kereskedelmi, hadi- és az európai zarándokútvonal része. Tanulmányunkban - a meglévő komplex forrásokkal - megkíséreljük a legfontosabb kérdések feltárását és összegezését. Munkánk révén a Szent László által alapított francia monostor kulturális és egyéb szerepe, hatása is megváltozni látszik és egyben az egész Somogyvárra vonatkozó régészeti és történeti forráskutatás anyagának felihasználásával bővül. Eközben természetesen Somogyvárnak a kora-Árpád-kori és a középkori történelmünkben betöltött egyedi szerepét is megismerjük. 4
