Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
Koppány somogyi dukátusa A történeti és régészeti szakirodalomban elterjedt nézet1, hogy Koppány tulajdonképpen Fájsz fejedelemnek, valamint apjának Tar-Zerind-nek somogyi területét, illetőleg korábbi „dukátusát” örökölte. Lehet-e ennek ellenére Koppány dux somogyi birtokait nemzetségi szállásterületnek is tekinteni? Mindenekelőtt meg kell vizsgálnunk a somogyi dukátus kérdését is. Vajay Szabolcs „az Árpád-ház dunántúli ágának fejét (?) tiszteli Koppányban, aki a tolnaisomogyi dulkátus örököse2. Kristó szerint „Koppány talán Somogy megye élén állt”, mivel Géza és István is szívesen bízott - a későbbi comitatusoknál nagyobb területű - megyéket családjának tagjaira. S ezért tartja valószínűnek, hogy a már Géza alatt megalakult Somogy megye comese (duxa?) Koppány3, vagyis Géza államszervezésekor Koppány kapta volna meg Somogy megyét. S az itteni hatalmát katonai kíséretével, s a törzsi nemzetségi előkelőkkel együtt foglalta el. . .4 Nyilván azzal a céllal, hogy megerősítse Somogybán, illetőleg a Dráván túlon az Árpádok uralmát. A duxi cím az Árpádokhoz való tartozás jogán illette meg, s ezért hívták uralmi területét is dukátusnak. Heckenast és Györffy szerint „végsősoron a dux Symigiensis ellenére Somogy nem tartozhatott kimondottan a dukátus szervezetéhez”. Ez az ún. somogyi dukátus az Árpád-házi szállásterület kibővítéséből alakulhatott ki. Fájsz és Koppány esetében szerepelt harmadik dukátusként5. Peter Ratkos elmélete, (amely Koppány birtokát Somogyba helyezi)6 sem visz közelebb a megoldáshoz. Nagyon elgondolkoztató azonban Váczi Péter elmélete, amely szerint a három legfőbb méltóság örökös birtokosa alakította ki a tartomány uraságokat. Az Árpádok, a Gyulák és a Karhák (a kabarok fejedelmén kívül)7 egy-egy tartományban (dukátus) uralkodtak. Ezek szerint Koppányban „a Karha méltóság örökösét kell látnunk”. Ez mindenképpen azt jelentené, hogy Somogybán Bulcsú, illetőleg s tulajdonképpen Fájsz halála után került sor (véleményünk szerint) az Árpád-házon belül történő méltóság, és a terület megosztására. Alapvetően már Fájsz fejedelem idejében is megtörténhetett ez a lépés. Ebben az esetben Fájsz somogyi szerepét át kell értékelnünk. Hiszen Bulcsú Karha 955-ös halála után feltehetően az ő somogyi örököseire (a Tarhos ágbeliekre) szállhatott volna a Karha méltóság (s vele a zalai terület feletti fennhatóság). Ugyanakkor a második legfőbb méltóságot: a Gyula címet és a vele járó hatalom gyakorlását Erdélyben már az Árpádokkal közvetlen rokonságban álló Gyulák kapták meg. Hogy mikor, az kérdéses? Viszont a X. század közepén már biztosan ennek a méltóságnak a birtokosai. S úgy tűnik, hogy a X. század közepén tulajdonképpen már csak a Karfha méltóság lehetett az idegen törzsbeli Bulcsú kezében.8 Véleményünk szerint ezt a címet 955 után szerezhették meg az Árpádok,_s Géza révén kaphatta meg Koppány. Történészeink általános véleménye megegyezik abban, hogy „Géza fejedelmet Tar Szórend (Zerind) fiának, Koppány hercegnek kellett volna követnie az uralkodásban”. Nyilván, hogy nem a méltóságnevek alapján (mint ahogy Kurszán Kündüt követte Árpád Gyula), hiszen a Gyula, a Karha méltóságnév is már formálissá válhatott ekkorra .9 Hiszen a Gyula cím régi örökösei, az erdélyi Gyulák is követhették volna Gézát az uralkodásban. Itt léphetett fel a közvetlen, illetőleg a pogány szokáson alapuló idősebb vérrokonsági, uralkodási (seniorátusi), és a levirátusi szokásrend. Nyilvánvaló, hogy Koppány (Géza 5
