Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar Rt kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1914-1929). (Harmadik rész)
A növényvédő szerek termésnövelő szerepét a fenti eredmény meggyőzően igazolta, mivel a kezeletlen répa terméshozama volt a legalacsonyabb, ugyanakkor pedig a répafej és a levél súlya itt volt a legnagyobb. Márpedig köztudott, hogy a cukorrépánál elsősorban a gyökér súlya a meghatározó, mivel a répának ez a része tartalmazza a legtöbb cukrot. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált az is, hogy a védőszerek használata porozva hatásosabb. A kérdés azonban az volt, hogy e kísérletek tapasztalatait mennyiben lehet hasznosítani, jelesül lehet-e a cukorrépa-termesztés technológiájának a szerves részévé tenni: a cukorrépatermelők gyakorlatiasan gondolkodva mindenekelőtt abból indultak ki, hogy a várható terméstöbblet vajon ellensúlyozza-e a kiadási költségeket. A Szarvasd-pusztai kísérletek költségkimutatásai — amelyeket az alábbiakban ismertetünk - e kérdésre is választ adnak.77 1928-ban végzett kísérletek összesített adatai szerint 1 kát. h. négyszeri permetezése 1500 liter vizet, 15 kg kékgáli- cot és 15 kg oltott meszet igényelt. Egy napszámos munkás 1 kát. h. négyszeri permetezését 26,5 óra alatt végezte el, 7,95 pengő munkabérért. A kékgálic és az oltott mész 15,30 pengőbe került, így 1 kát. h. cukkorépa permetezése 23,25 pengőt igényelt. Ezzel szemben a többlettermés gyökérben 606 kg, répafejben és levélben pedig 445 kg volt. A cukorgyár ez évben a cukorrépát mázsánként 2,43 pengőért vette át. A költséges növényvédő szerek a cukorrépa jövedelmezőségét csökkentették, így azoknak a használata egyelőre még nem válhatott általánossá, annak ellenére sem, -hogy a termést is biztonságosabbá tette. A korszerűbb nagybirtok-üzemék vezetői azonban látták a perspektívákat e kísérletekben és érdeklődéssel figyelték azokat, vagy pedig maguk is részt vettek benne. A MIR béruradalom tervszerű gazdálkodása és szervezettsége következtében Délkelet-Dunántúlon olyan mezőgazdasági nagyüzemmé vált, amely modellt jelentett mindazok számára, akik a mezőgazdaság intenzifikálását, a tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazását sürgették. A mezőgazdaság és az ipar kölcsönhatása leginkább a cukoriparban kulminált. A cukoriparban végzett kísérletek óhatatlanul összefonódtak a mezőgazdaság kemizálásával, a gépesítésével és általában sokrétű fejlődésével. A kaposvári cukorgyárban létesített talaj laboratórium szerepe és jelentősége is a fentieket bizonyítja. A% talajlaboratórium szerepe és jelentősége Az 1929. évi rekonstrukció idején a cukorgyárban korszerű talajlaboratóriumot is létesítettek. A mezőgazdaság és a cukoripar egyaránt igényelte az egzakt természettudományos kísérleteket és vizsgálatokat, jelesül a kémiai és a biológiai ismeretek gyakorlati alkalmazását. A hagyományos vizsgálati módszerekkel sem a cukorrépa termesztésében, sem pedig a cukoriparban 'nem lehetett már - nemzetközi mércével mérhető - számottevő eredményeket felmutatni. A MIR igazgatóságát - a talaj laboratórium létesítésével - az a szándék vezette, hogy az agrokémia eredményes módszereinek alkalmazásával a béruradalom termőtalaját a tápanyag összetétele tekintetében jobban megismerje és azokat a legmegfelelőbben kezelhesse. Éppen ezért - költségeket 'nem kímélve - a legmodernebb eszközökkel szerelték fel a négy helyiségből álló gyári laboratóriumot. Külön helyiségben végezték a Neubauer vizsgálati módszerekhez szükséges rozs és egyéb palánták osí- ráztatását, a bakteriológiai és a kémiai vizsgálatokat. 382
