Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar Rt kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1914-1929). (Harmadik rész)
Cukorrépa-termesztési kíséletek Az 1890-es évek második felétől a cukorgyárak egyéni kezdeményezésére több helyütt - így a kaposvári cukorgyár vonzáskörzetében is - végeztek cukorrépa-termesztési kíséleteket, mivel a különböző répafajták, sőt egyazon répafajták is eltérően alkalmazkodtak az eltérő éghajlati, talaj és a hőmérséklet viszonyokhoz. A cukorgyárak azonban nem rendelkeztek sem korszerű laboratóriumokkal, sem pedig megfelelő tudományos apparátussal. A kísérletek elemzése így sok esetben tudománytalan volt, az elméleti megállapításokat és a hipotéziseket a gyakorlat nem minden esetben igazolta, éppen ezért az eredményesség érdekében véget kellett vetni a „háztáji” kísérleteknek, illetőleg egységes irányítást kellett bevezetni. A magyarországi cukorgyárak vezetői kezdeményezték 1902-ben, a hazai cukorrépa termesztési kísérletek mielőbbi tudományos igényű megszervezését. E feladatot az 1903-ban alapított Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás látta el. Az első világháború előtt a cukorrépa-termesztési kísérletek első nagy korszaka lezárult. A magnemesítés következtében már nem volt számottevő különbség az egyes fajták között, de a termésátlag tekintetében még mindig nagy szóródás mutatkozott. A növénytermelési kísérleti állomás 1903-1910 között összesen 30 magfajtával kísérletezett.70 A többéves kísérletek alapján pontosan megállapították a répa termőképességét, és annak minőségi mutatóit is, így többek között a mag csírázását, a répa kelését, fejlődését, felmagzását stb. vagyis mindazon tulajdonságokat, amelyek a cukorrépa-ifajták értékeit meghatározták. A mennyiségi és a minőségi mutatók alapján most már egyértelműen eldöntötték, hogy melyek azok a magfajták, amelyek a klíma és a talajviszonyok miatt az ország egyes vidékein eredményesen nem termeszthetők. A gyenge minőségű répafajtákat lassan kiszorították a nagyobb cukortartalmú és bővebb termésű cukorrépák. Ugyanakkor új répafajtákkal is kísérleteztek és közülük jónéhányat sikerült a termelőkkel megkedveltetniük. Egy évtizedes tapasztalat alapján bebizonyosodott, hogy a jó minőségű, magas cukortartalmú répafajták termőképessége gyenge, legfeljebb közepes, míg a gyengébb minőségű répák, a terméshozam tekintetében az elsők között voltak. A répa cukortartalma és terméshozama fordítottan aránylott egymáshoz. A minősítés alapján tehát azok a répafajták állottak az élen, amelyek magas cukortartalommal rendelkezve, legalább közepes termelőképességűeknek bizonyultak. A kísérletezések korszaka azonban még korántsem zárult le, az új répafajták kipróbálása, a nemesítés, a műtrágyák különböző variációi, újabb lehetőségeket teremtettek. A továbbiakban a cukorrépa-termesztési kísérletek országos eredményeinek ismertetésétől eltekintünk és beszámolunk a kaposvári cukorgyár által - a MIR béruradalom aszalói és sántosi kerületeiben - végzett répatermesztési kísérletekről. A két kísérleti területen azonos éghajlati viszonyok voltak, mivel a gazdasági kerületek légvonalbeli távolsága legfeljebb 20 km-re tehető. A talaj tekintetében azonban már eltérő kép mutatkozott, az aszalói kerületé agyagos, a sántosié pedig lazább és humuszosabb volt. E gazdasági kerületek kísérleti parcelláin 1901-től kezdve folyamatosan kísérleteztek a különböző magfajtákkal. Mindkét gazdaságban 23 kát. holdnyi területen termesztettek - kifejezetten kísérleti szándékkal - cukorrépát, ezeket a parcellákat azonban a cukorrépa te377
