Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén
bomlását elősegítették és akiknek bűne nem ütközik bár a büntető törvényekbe, de szabadlábon maradása szélesebb körökben megbotránkozást vagy nyugtalanságot okoz. Ezek az egyének, mint a társadalom ellenségei az állam biztonsága és nyugalma érdekében őrizetbe veendők és internálandók még akkor is, ha egyi- ket-másikat bizonyítékok hiányában a bíróságok szabadlábra helyezték volna.”181 Ezután megkezdődtek a járásbán az első letartóztatások. Még augusztus 6-án, 14 órakor Dr. Dohány Jenő feleségével megkísérelte az emigrálást, de az Övárosban több csurgói felismerte és a szolgálatukat megkezdett csendőrök őrizetbe vették őket.182 Augusztus 10-ón Boné főszolgabíró valamennyi jegyzőnek elrendelte, „. . . azonnal doboItassa ki, hogy mindazok akiknek a munkástanácsok tagjai ellen, vagy a volt járási politikai megbízott, szóval az előbbi rendszer bármely tényezője ellen panasza van, a jegyzői irodában a holnapi nap folyamán jelentkezzenek.” Ezekről vegyenek fel jegyzőkönyvet, amit küldönc útján a főszolgabírónak terjesszék fel. Ezzel tulajdonképpen hivatalos színezetet kapott a besúgás.183 1919. augusztus 9-én a járásbíróság fogházában már 13 főt, a gimnázium régi interhátusában pedig 40 főt tartottak lefogva. Szeptember 23-ig a járásbírósági fogházban a legnagyobb létszámban - 11 fő -, augusztus 13-14 között voltak a letartóztatottak. Az internátusbán augusztus 16-án 72 fő volt a legmagasabb létszám.184 A járásbírósági fogházban az augusztus 11-i kimutatásban szerepel Adóm János, Ármuth Dezső, dr. Dohány Jenő, Farkas János, Kovács Jenő, Kar- buczky János, dr. Kasztl Jakab, Kallós Pál, Kohn Lajos, Mód János, Megyerdi Antal, Pócza József, Reil Mátyás és Sebők Andor.185 Az augusztus 26-án elkészített összesített névsorban, amely az internátusbán 54 nevet sorolt fel, a járásbírósági fogházban 6, míg a szolgabírói fogdában pedig a 2 letartóztatott nevét ismerjük. A hatvankét letartóztatott foglalkozása a következő volt: gazdasági cseléd: 13, földműves: 11, iparos mester: 9, tanár, tanító: 7, üzemvezető: 5, egyéb ismeretlen: 4, kereskedő: 3, vasutas: 2, ügyvéd: 2, hivatalnok: 2, írnok: 1, gyógyszerész: 1, tanuló: 1, htb.: 1. A letartóztatottakat 1 csendőrhad'nagy (Klein László) parancsnoksága alatt, ii csendőrből álló őrszemélyzet őrizte. Szeptember elsején, a Prónay század megérkezésekor a járásbíróságnál 7 főt, az internátusbán pedig 58 főt tartottak fogságban. Prónay a marcali tömeggyilkosság után, augusztus 29-30-3 i-ét Inkén és Iharosberényben töltötte. Inkén, báró Szegedy Sándornénál vizitelt. „Az özvegy báróné igen örült, amikor megismert, különös örömét fejezte a fehérre visstgtfor- dult állapotoknak és ezért csapataimnak tőle telhetőén mindent felajánlott.” Innen a tízezer holdas Inkeyékhez mént Iharosberénybe, ahol „. .. báró Inkey József majorjában szállásoltam el. A háziúr maga fogadott minket és igen megörült a fehér katonák láttán, mert elég keserves napokat töltött el a terrorisztikusan viselkedő vörös bizalmi férfiakkal. .Dicsekedve írta visszaemlékezésében, hogy a megnevezetteket „. . . itt a faluban, valamint Iharosban báró Inkey Pálnál is, aki fivére lévén Józsefnek és akinek felesége Sztankovánszky bárónő volt - ösz- szefogdostattam. Egyelőre mindannyit a Berény község iskola épületébe csukat- tam, miután bűn'hődésükre csak később került a sor.”188 Iharosberényben már augusztus 8-án letartóztatták a munkástanács 12 tagját és Csurgóra szállították. Báró Inkey József a fogvatartott Ádámra, dr. Dohányra és Farkasra felhívta Prónay figyelmét. Báró Inkey már az augusztus 13-i 340
