Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén

járási földbirtokosok gazdasági értekezletén javaslatot tett, hogy . a legveszedelmesebb kommunista cselédek jegyzékét átadják a jegyzőnek, illetve a csendőrségnek, hogy ezek őrizetbe vegyék a veszedelmes bolsevikeket.

Szeptember i-é'n Prónay, Rantzenberger Viktor századost a gépfegyverrel felszerelt teherautóval Csurgóra küldte az iharosberényi és a csurgói járási vezetőkért. Boné Kálmán főszolgabíró 1919 október 25-i jelentésében a hadosztály- bíróságnak jelentette, hogy ő a foglyok kiadását megtagadta. Rantzenberger név- szerint 16 letartóztatottat követelt azzal, hogy „. . . ezeket kiszállítja Iharosberény- be a vizsgálatnak a helyszínén való levezetése végett.” Boné telefonált a kerületi parancsnokságra, ahol nem támogatták a foglyok átadását. - „Ennek alapján, amikor a 16 internált kiadását megtagadtam, Rantzenberger százados kijelentette, hogy karhatalmat használ és az internáltakat mégis elviszi, azo’nban dacára ezen kijelentésének ezeket nem vitte el.” Innen a járásbíróság fogházába ment, ahol dr. Rimleg János járásbírótól a letartóztatott dr. Dohány Jenő járási közigazgatási megbízottat, Farkas János járási párttitkárt, a forradalmi törvényszék vádbiztosát és Ádám János munkástánács-elnököt, a járási forradalmi törvényszék elnökét követelte. A járásbíró először megtagadta, majd „. . . amikor is a százados karhatalom alkalmazását helyezte kilátásba, amire a vizsgálóbíró kijelentette, hogy az ellen már nem tehet semmit.” Ezután a tisztek bementek a fogházba. Rantzerberger a „. . . nevezetteket megkötöztette, a teherautóra feldobatta és elvitte őket.”187

Prónay naplójában itt is a gyengekezű főszolgabíró félreállításáról írt, aki „mindenkinek meg akart bocsátani és mindenkit szabadlábon hagyott.” Három „főkommunistát” azonban a börtönből magával vitt. „A nagy teherautó, amely különítményemnél teljesített szolgálatot, velük roskadásig megtelve, indult(am) vissza Berénybe, ahol azután az ítélkezést megtartottam.” Az iharosberényi munkástanács tagjak a kastély udvarában „. . . alapos veréssel ismét útnak eresztettem.” A hazugsággal tetézett visszaemlékezésében Prónay azt írta, hogy a három áldozatának kezéhez „keresztény vér is tapad”, akiket felköttetett az iskola előtti szederfára. A hazugság nyilvánvaló, mert a Tanácsköztársaság idején Somogybán a forradalmi törvényszékek ítéletei alapján senkit, egyetlen ellenforradalmárt sem végeztek ki. Viszont az ún. ,,'népítéletről” maga Prónay mondta el a valóságot. „Itten Berényben Balassa István tartott egy lelkes beszédet az egybegyült néphez, amelyben a kommunisták összes gazságait és vérengzéseit lefestette. Az itteni lakosoknak sem kellett sok - megdühödve egykettőre kivégezték a foglyokat. A polgári ruhába öltöztetett altisztjeim értették a módját a kedélyek fel- piszkálására. - Miután az ilyen ítéletvégrehajtások többnyire már a sötétség beálltával lettek eszközölve, senki sem látta vagy tudta, hogy kik a tulajdonképpeni végrehajtói az ítéletnek.” A civil ruhába öltözött altisztek az előre elkészített kötelet - hasonlóan a fonyódi pogromhoz - azonnal a mártírok nyakába hurkolták. Dicsekedve írta Prónay az agrárproletáriátus megfélemlítéséről, hogy a „. . . néhány statáriális eljárással azután a legtöbb helyen, melyeket meg se látogattunk, magától állott helyre a rend. Különösen az uradalmakban a cselédeknél és az üzemekben a munkásoknál.”m Ezzel a terrorisztikus fellépéssel Prónay biztosította a kizsákmányolást, a tőkés-földesúri hatalom konszolidációját.

Az Iharosberényben meggyilkolt három mártír a következő: Dr. Dohány fenő (1882-1919) járásbíró, a Tanácsköztársaság idején járási közigazgatási megbízott, Ádám János (1885-1919) az iharosberényi községi munkástanács elnöke, já341