Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén

kezeseiben: - „Ki tette Tószegbi nyakába a kötelet, azután kik emelték őt fel a fára, megállapítani a nagy zűrzavarban nem lehetett, mert senki se látta, senki se tudta, a nép elhurcolta - a népítélet megtörtént. Ezen megállapítások után ösg- szehívtam a község népét és megdicsértem őket azon magatartásukért, amelyet a kommunizmussal, és annak pártfogóival szemben tanúsítottak. A nép akarata Isten akarata, fejeztem be sz.avaimat és azok, akik nem istnernek se Istent, se vallást, sem erkölcsöket méltóan lakóitok.”149 Prónay, hogy fővezéréhez üres kéz­zel ne térjen vissza, egyik elvbarátjával Kovács Lajos kisgazdával négyszemközt megbeszélte az esetleges előforduló teendőket, majd a községházán a jegyző, bíró és esküdtekkel fölvette a jegyzőkönyvet és Siófokra elküldte. November 14-én foglalkoztak hivatalosan utoljára a fonyódi gyilkosság­gal, amikor Gaál Gaston főispán a lengyeltóti főszolgabírónak elrendelte a zsi­dópogrom vizsgálatát, de azonnal hozzátette: „Amennyiben azonban a vizsgálat során az álllapíttatnék meg, hogy a tettesek katonai személyek voltak, úgy a nyomozás beszüntetendő !”m A járásban azonban még mindig nem értek véget a gyilkosságok, mert a két Bogyay testvér legényeivel hazarándult Pusztakovácsiba. Kis idő múlva, szeptember i-én Bogyayék betörtek a lengyeltóti járásibírósági fogházba, ahonnan elhurcolták dr. Katona Ignác (1855—1919) ügyvédet, volt munkástanács-tagot, Sulyok Ignác (1871—1919) takarékpénztári tisztviselőt és Herlc Ignác kereskedőt, munkástanács-tagot. A Bogyay különítményesek foglyaikat összekötözve hajtották, miközben lóhátról ütötték őket. Az elgyengült, félig agyonvert lengyeltóti már­tírokat Fonyód határában agyonlőtték.151 Bogyayék utána viszatértek egységükhöz. 5. Marcali Augusztus 25-e körül rövid eltávozáson otthon járt gróf Széchenyi József (1897- ) hadnagy ismételten felkereste Prónayt. „Tele volt panasszal a cseléd­ségeire, akikkel nem tud boldogulni, mivel a kommunisták őket izgatják és sza- botálásra beszélik rá.” Széchenyi hadnagy, korábban Prónay 4. szakaszában szol­gált. A különítmény augusztus 28-án parancsot kapott, hogy a 3. és 4. szakasszal teherautón Kaposvárról Marcaliba induljon. Ugyanakkor Fonyódról vasúti haj- tányon Kéthelyen át Marcaliba érkezett az előző napon ott gyilkoló fél szakasz is, gróf Salm Herman főhadnagy parancsnoksága alatt. Prónay is velük érke­zett Siófokról, illetve Fonyódról. Visszaemlékezésében Prónay azt írta, ,,Marcali és környéke tényleg meg volt fertőzve a kommunizmus által, de nem is csoda, miután nevezett községben igen sok jöttment zsidó lakott.”152 Jellemző Prónay szóhasználatára, hogy a zsidókra fogta a cselédeknek az idősebb Széchenyi gróffal szembeni követelését. Széchenyi Andor Pál (1864-1943) 15 000 holdnyi birtokán augusztus elején, elsőként szállította le a cselédbéreket és az 1918 előtti állapotokat állította vissza. Prónay különítménye ellentétben néhány kortársi visszaemlékezővel, meg­lepetésszerűen, csendben, a nyári munkanapot kihasználva, délután érkezett Mar­caliba.153 A Kaposvár felől érkezett szakaszok már megszállták a községet, ami­kor parancsnokuk, Prónay megérkezett. Pró’nay tehát már a Széchenyitől kapott információk birtokában volt a Marcaliba érkezésekor. A megérkezés után, azon­ban részletesebb adatokra volt szüksége, amit a járás vezetőjétől óhajtott meg­kapni. A járás közigazgatási vezetője a Tanácsköztársaság idejét leszámítva ti­333

Next

/
Oldalképek
Tartalom