Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén
kezeseiben: - „Ki tette Tószegbi nyakába a kötelet, azután kik emelték őt fel a fára, megállapítani a nagy zűrzavarban nem lehetett, mert senki se látta, senki se tudta, a nép elhurcolta - a népítélet megtörtént. Ezen megállapítások után ösg- szehívtam a község népét és megdicsértem őket azon magatartásukért, amelyet a kommunizmussal, és annak pártfogóival szemben tanúsítottak. A nép akarata Isten akarata, fejeztem be sz.avaimat és azok, akik nem istnernek se Istent, se vallást, sem erkölcsöket méltóan lakóitok.”149 Prónay, hogy fővezéréhez üres kézzel ne térjen vissza, egyik elvbarátjával Kovács Lajos kisgazdával négyszemközt megbeszélte az esetleges előforduló teendőket, majd a községházán a jegyző, bíró és esküdtekkel fölvette a jegyzőkönyvet és Siófokra elküldte. November 14-én foglalkoztak hivatalosan utoljára a fonyódi gyilkossággal, amikor Gaál Gaston főispán a lengyeltóti főszolgabírónak elrendelte a zsidópogrom vizsgálatát, de azonnal hozzátette: „Amennyiben azonban a vizsgálat során az álllapíttatnék meg, hogy a tettesek katonai személyek voltak, úgy a nyomozás beszüntetendő !”m A járásban azonban még mindig nem értek véget a gyilkosságok, mert a két Bogyay testvér legényeivel hazarándult Pusztakovácsiba. Kis idő múlva, szeptember i-én Bogyayék betörtek a lengyeltóti járásibírósági fogházba, ahonnan elhurcolták dr. Katona Ignác (1855—1919) ügyvédet, volt munkástanács-tagot, Sulyok Ignác (1871—1919) takarékpénztári tisztviselőt és Herlc Ignác kereskedőt, munkástanács-tagot. A Bogyay különítményesek foglyaikat összekötözve hajtották, miközben lóhátról ütötték őket. Az elgyengült, félig agyonvert lengyeltóti mártírokat Fonyód határában agyonlőtték.151 Bogyayék utána viszatértek egységükhöz. 5. Marcali Augusztus 25-e körül rövid eltávozáson otthon járt gróf Széchenyi József (1897- ) hadnagy ismételten felkereste Prónayt. „Tele volt panasszal a cselédségeire, akikkel nem tud boldogulni, mivel a kommunisták őket izgatják és sza- botálásra beszélik rá.” Széchenyi hadnagy, korábban Prónay 4. szakaszában szolgált. A különítmény augusztus 28-án parancsot kapott, hogy a 3. és 4. szakasszal teherautón Kaposvárról Marcaliba induljon. Ugyanakkor Fonyódról vasúti haj- tányon Kéthelyen át Marcaliba érkezett az előző napon ott gyilkoló fél szakasz is, gróf Salm Herman főhadnagy parancsnoksága alatt. Prónay is velük érkezett Siófokról, illetve Fonyódról. Visszaemlékezésében Prónay azt írta, ,,Marcali és környéke tényleg meg volt fertőzve a kommunizmus által, de nem is csoda, miután nevezett községben igen sok jöttment zsidó lakott.”152 Jellemző Prónay szóhasználatára, hogy a zsidókra fogta a cselédeknek az idősebb Széchenyi gróffal szembeni követelését. Széchenyi Andor Pál (1864-1943) 15 000 holdnyi birtokán augusztus elején, elsőként szállította le a cselédbéreket és az 1918 előtti állapotokat állította vissza. Prónay különítménye ellentétben néhány kortársi visszaemlékezővel, meglepetésszerűen, csendben, a nyári munkanapot kihasználva, délután érkezett Marcaliba.153 A Kaposvár felől érkezett szakaszok már megszállták a községet, amikor parancsnokuk, Prónay megérkezett. Pró’nay tehát már a Széchenyitől kapott információk birtokában volt a Marcaliba érkezésekor. A megérkezés után, azonban részletesebb adatokra volt szüksége, amit a járás vezetőjétől óhajtott megkapni. A járás közigazgatási vezetője a Tanácsköztársaság idejét leszámítva ti333
