Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén

tési körzetük pedig jobbra a Tiszta víz major, Ágoston puszta Polgárdi vonaláig volt kijelölve. Amikor Ádándra érkeztek már az első este berúgtak Spitzer korcs- márosnál. A munkástanács titkárát, a fiatal Pusztai Istvánt (1894-1919) a la­kásán fogták el és a községházára vitték. Ott megverték, majd másnap szeptem­ber 2-án, amikor az ott lévő tisztek Balatonkiliti felé hajtottak, magukkal vitték a helybeli Satzger uraság ko-osiján. Később Nagy József kocsis mutatta meg a gyilkosság színhelyét.64 Feltehetően augusztus végén a Madary-tisztek végeztek Fodor Lajossal (1888-1919) a balato-nszemesi munkástanács elnökével is, Bala­tonszárszó határában.65 Madary Anitái az első világháború előtt a megyében szolgált és a 19. honvéd gyalogezred főhadnagya volt.66 A háborúban őrnagy lett. Horthyhoz 1919 nyarán csatlakozott. Különítménye Horthy állandó bizalmát élvezi, a későbbi kormányzó kitünteti látogatásaival. 1930-ban ezredessé lépett elő. Különítménye­sei hasonlóan Prónayhoz, amerre megfordultak, gyilkoltak. Bár az igazsághoz tartozik, hogy a Madary tisztek elmaradtak a prónaystáktól a különféle kegyetlen­kedésekben, megcsonkításokban. A Szegedről elindult különítmény 10 százados­ból, 32 főhadnagyból, 44 hadnagyból és 9 alhadnagyból állt.67 2. Tab Prónay 1919. augusztus 19-én délután útban volt már különvonatával Ka­posvár felé, amikor különítményével Tabon megállt és egy „razziát tartott”.68 Másnap érkezett a községbe Siebenlist Nádor őrnagy. Siebenlist őrnagyot a köz­ség burzsoáziája hívta „rendcsinálásra”. A rendcsinálás alatt a helyi előkelőségek és gazdagok bosszúját kell érteni. Már a Tanácsköztársaság napjaiban szervez­kedtek a tabi ellenforradalmárok.69 Az ellenforradalmárok vezetője dr. Both La­jos járásbíró, aki hasonszőrű elvbarátaival 1919. augusztus első napjaiban készült a hatalomátvételre. Korábban már kapcsolatot teremtett a Siófok környékén lé­vő ellenforradalmi katonatisztekkel is. Amikor a vörösőrség elvo'nult, illetve a csendőrök ismét szolgálatba lép­tek, népgyűlést és hálaadó istentiszteletet szerveztek körmenettel egybekötve. Megjelentek a bábonymegyeri gazdag parasztok és az istentisztelen felmerült a kommunisták elfogásának és megbüntetésének a gondolata. Átvette hivatalát dr. Bernáth Kálmán (1853-f) főszolgabíró is, aki kez­detben. öntevékenyen, később felsőbb utasításra a tanácsköztársasági vezetőket le­tartóztatta. A járási politikai megbízott, Somogyi Ferenc (1874-1919) nyomdász viszont Kaposváron volt letartóztatva. Az ellenforradalmárok pozíciójuk erősíté­sére a fővezérséghez fordultak, ahonnan a Siebenlist századot Szent István nap­ján, a községbe rendelték. Siebenlist első útja Bernáthoz vezetett, aki a fogdában lévőkről adott felvilágosítást. Siebenlist megegyezett Bernáthtal, hogy legalább a tabiakat egy „helybeli vészbíróság ítélje el.” Mint jogászképzetbségű közigazga­tási vezetőnek, Bernáth dr.-nak egyetlen ellenvetése nem volt, sőt magára vál­lalta a „bíróság” létrehozását. Bernáth a szolgabírósági altiszttel, az általa és Siebenlisttel kiszemelt egyéneket hivatalába hívatta, így Dobos Endrét, dr. Both Lajost, Gombér Györgyöt, Kiss Sándort, Weissenbach Ivánt és dr. Budavári Károlyt. Mint bizottság, de inkább vészbíróság, a jelen lévő fehértisztek társa­ságában, egy tiszt által a „. . . felolvasott listán szereplő és a fogdában lévő, bal­oldali politikai magatartást tanúsított egyének sorsa felett döntöttek. Az indít­318

Next

/
Oldalképek
Tartalom