Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén
vány halálra vagy megbotozásra szólt éspedig a politikai ténykedés fajsúlya szerint 75 botütésre.” Az érdekelt lefogottakat nem hallgatták meg. A vészbíróság tagjai közül egyedül Weissenbach Iván tiltakozott, sőt dr. Fischer Albert, dr. Bartos Simon és Albert Mihály szabadlábra helyezését kérte. A többiek viszont dr. Fischert Albertet, Albert Mihályt, Mizerák Mihályt, Székely Ignácot, Illés Lajost, Libics Imrét és a Kaposváron lévő Somogyi Ferencet halálra ítélték. Az általuk elítélteket azonnal elkülönítették a botbüntetésre szántaktól. A fogda udvarán azonnal végrehajtották a verést, és utána elengedték őket. A gyilkossággal azonban várni kellett, mivel Somogyit előbb Kaposvárról Tabra kellett szállítani. Somogyit Tabon arinyira megverték, „oly kegyetlenül megkínozták, hogy az agyveleje kilátszott”.70 Ezért, hogy felakaszthassák előbb orvosi ápolásban részesítették. A tabi nyilvános akasztást augusztus 23-ra hirdették meg. Közben Siófokról megérkezett a Prónay század ott állomásozó szakaszából néhány gyilkos specialista, így Tüköry Dénes, Kmetty Károly és Bibó Dénes, akik magukkal hozták a Fehér családot, a szülőket és a 16 éves fiút. Somogyi Ferenc (1874-1919) állapota azonban nem javult. A „község főterén lévő vesztőhelyre is kocsival vitték ki, bekötözött fejjel és a kocsin ültében két tiszt támogatta, nehogy leessen a kocsiról. Tény, hogy a vesztőhelyre történt megérkezésekor sem tudott leszáll- ni a kocsiról és mint egy élettelen bábut kellett leemelni a kocsiról, és miközben a vesztőhelyre cipelték, a lábai erőtlenül húzódtak a földön.” Mindezt nagy tömeg nézte végig.71 Déri István (1898— ) kereskedő üzlete előtt történt az akasztás aki végig látta és hallotta Somogyi Ferenc haláltusáját. Dérinek kéőbb egy Györkös nevű foglár elmo'ndta, hogy az utolsó órákban a „foglyokat nagyon megkí- nozták, többek között - többeknek - a fülét is letépték.”'2 Augusztus 23-án - szombati nap délutánján az esti ájtatosság előtt nem messze a templomtól -, a tabi. főtéren egyetlen ember nem emelt szót a gyilkosság ellen. Somogyi Ferenc felakasztását egy kocsmai asztalról végezte Bibó Dénes és Kmetty Károly, segédkezve a Siebenliist század tagjainak. Somogyiról négy felvételt is készítettek.73 Másnap, vasárnap a reggeli órákban a további akasztások a szőlősi (Sér- sekszöllős) úton a temető mellett, közvetlen egy fehér kő (ma is határkő) környékén, az akácfák által szegélyezett szántóterület szélén a temető mellett voltak. „A szántóföldön egy teknő alakú árok volt ásva és amikor kimentünk, akkor már pár halott volt benne, akiket előzőleg kivégeztek.” Valószínű a Nagyszokolyból odaszállított Dosier Adolfot (1892) még az úton verték agyon. A temető mellett akasztották fel Albert Mihály napszámost (1884), Illés Lajos vasutast (1890), Mizerák Mihály napszámost, munkástanácstagot (1875), Székely Ignác, Ferenc napszámost, volt vörösőrparaosnokot (1889) és dr. Fischer Albert karádi körorvost, megyei munkástanácstagot (1876). Ide hozták a kősöhegyi párttitkárt, Libics Imre kőművest (1876), akiről fotót is készítettek. Libics régi szervezett munkás és a környék legnépszerűbb embere volt. öt, Pados Gábor kőröshegyi plébános besúgása nyomán gyilkolták meg Siebenlisték.''* A gyilkosok fotót készítettek Székely, valamint az idehozott Fehér család akasztásáról is. Fehér Bélának és családjának - feleségének és a nagyobbik fiúnak, aki alig töltötte be a tizenhatodik évét - azért kellett meghalni, mert Siófokon a Fogas-szállóban tanúi voltak a tisztek kegyetlenkedéseinek és gyilkosságainak. Elsőként a fiút, „. . . majd az asszonyt akasztották fel, akihez odament a férje és megtörölte a száját, mert 319
