Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén

vány halálra vagy megbotozásra szólt éspedig a politikai ténykedés fajsúlya sze­rint 75 botütésre.” Az érdekelt lefogottakat nem hallgatták meg. A vészbíróság tagjai közül egyedül Weissenbach Iván tiltakozott, sőt dr. Fischer Albert, dr. Bartos Simon és Albert Mihály szabadlábra helyezését kérte. A többiek viszont dr. Fischert Albertet, Albert Mihályt, Mizerák Mihályt, Székely Ignácot, Illés Lajost, Libics Imrét és a Kaposváron lévő Somogyi Ferencet halálra ítélték. Az általuk elítélteket azonnal elkülönítették a botbüntetésre szántaktól. A fogda ud­varán azonnal végrehajtották a verést, és utána elengedték őket. A gyilkossággal azonban várni kellett, mivel Somogyit előbb Kaposvárról Tabra kellett szállí­tani. Somogyit Tabon arinyira megverték, „oly kegyetlenül megkínozták, hogy az agyveleje kilátszott”.70 Ezért, hogy felakaszthassák előbb orvosi ápolásban ré­szesítették. A tabi nyilvános akasztást augusztus 23-ra hirdették meg. Közben Siófok­ról megérkezett a Prónay század ott állomásozó szakaszából néhány gyilkos spe­cialista, így Tüköry Dénes, Kmetty Károly és Bibó Dénes, akik magukkal hoz­ták a Fehér családot, a szülőket és a 16 éves fiút. Somogyi Ferenc (1874-1919) állapota azonban nem javult. A „község főterén lévő vesztőhelyre is kocsival vit­ték ki, bekötözött fejjel és a kocsin ültében két tiszt támogatta, nehogy leessen a kocsiról. Tény, hogy a vesztőhelyre történt megérkezésekor sem tudott leszáll- ni a kocsiról és mint egy élettelen bábut kellett leemelni a kocsiról, és miközben a vesztőhelyre cipelték, a lábai erőtlenül húzódtak a földön.” Mindezt nagy tömeg nézte végig.71 Déri István (1898— ) kereskedő üzlete előtt történt az akasztás aki végig látta és hallotta Somogyi Ferenc haláltusáját. Dérinek kéőbb egy Györ­kös nevű foglár elmo'ndta, hogy az utolsó órákban a „foglyokat nagyon megkí- nozták, többek között - többeknek - a fülét is letépték.”'2 Augusztus 23-án - szombati nap délutánján az esti ájtatosság előtt nem messze a templomtól -, a tabi. főtéren egyetlen ember nem emelt szót a gyilkos­ság ellen. Somogyi Ferenc felakasztását egy kocsmai asztalról végezte Bibó Dé­nes és Kmetty Károly, segédkezve a Siebenliist század tagjainak. Somogyiról négy felvételt is készítettek.73 Másnap, vasárnap a reggeli órákban a további akasztások a szőlősi (Sér- sekszöllős) úton a temető mellett, közvetlen egy fehér kő (ma is határkő) kör­nyékén, az akácfák által szegélyezett szántóterület szélén a temető mellett voltak. „A szántóföldön egy teknő alakú árok volt ásva és amikor kimentünk, akkor már pár halott volt benne, akiket előzőleg kivégeztek.” Valószínű a Nagyszokolyból odaszállított Dosier Adolfot (1892) még az úton verték agyon. A temető mel­lett akasztották fel Albert Mihály napszámost (1884), Illés Lajos vasutast (1890), Mizerák Mihály napszámost, munkástanácstagot (1875), Székely Ignác, Ferenc napszámost, volt vörösőrparaosnokot (1889) és dr. Fischer Albert karádi kör­orvost, megyei munkástanácstagot (1876). Ide hozták a kősöhegyi párttitkárt, Libics Imre kőművest (1876), akiről fotót is készítettek. Libics régi szervezett munkás és a környék legnépszerűbb embere volt. öt, Pados Gábor kőröshegyi plébános besúgása nyomán gyilkolták meg Siebenlisték.''* A gyilkosok fotót ké­szítettek Székely, valamint az idehozott Fehér család akasztásáról is. Fehér Bé­lának és családjának - feleségének és a nagyobbik fiúnak, aki alig töltötte be a tizenhatodik évét - azért kellett meghalni, mert Siófokon a Fogas-szállóban tanúi voltak a tisztek kegyetlenkedéseinek és gyilkosságainak. Elsőként a fiút, „. . . majd az asszonyt akasztották fel, akihez odament a férje és megtörölte a száját, mert 319

Next

/
Oldalképek
Tartalom