Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
Marczali János a kegyura. őhozzá kapcsolható: „item ad altaro Sancti Stephani prothomartyris in ecclesia parochial! Sancti Georgii martyris in opido nostro Somogwar per nos de novo fundatum”139. A plébánia-egyház 1471-ben is szerepel.140 Valamivel későbbről141 ismerjük János deák, somogyivári hospes végrendeletét, amelyből az derül ki, hogy „az egyház (somogyvári apátság) földjén fekvő, Keuzepnest (Középnyest) hegyen lévő (3-6. rajz) szőlejének árából egy kelyhet kíván vetetni a plébánia számára. Mi deríthető ki a Szt. György egyházzal, majd plébánia-egyházzal kapcsolatban? A XIV. szd. elejéig a veszprémi püspökség kegyurasága alá tartozónak látszik. S ekkortájt foglalta el a terjeszkedő, jövedelmekben gyarapodó somogyvári apátság - a hozzá tartozó javadalmakkal együtt - s kezében tarhatta egészen 1410-ig, a Marczaliak kegyuraságáig. A XV. szd. elejétől a város világi kegyurával a Marczaliakkal kerül kapcsolatba, de mindenképpen több, mint érdekes, hogy a ho&pesek egyike, János deák kelyhet vesz a Szt. György templomnak. Végső soron világosnak látszik, hogy a kurtái egyházhoz, illetőleg - annak birtokához hasonlóan - a somogyvári Szt. György egyház is a veszprémi püspökség fennhatósága alá tartozhatott. (Az utóbbi egészen a XIV. századig) Ez azt jelenti, hogy a kortói (eredetileg királyi) földekkel egy határban, annak közvetlen szomszédságában lévő Szt. György egyház és település is, a királyi magánbirtokhoz, az udvarhoz, valamint annak szervezetéhez tartozhatott a korai időben. Szt. István király (1002-ben) Kortóval együtt, még a Kortó királyi udvar tartozékaiként adományozhatta el. Ez igen valószínű, mivel a kortól udvar adományozásánál nem részletezték a birtokot, a javakat. S Kortó udvarházat - a tartozékaival együtt — adta a király a veszprémi püspökség birtokába. S nyilvánvaló az is, hogy megfelelő és egyházzal rendelkező birtoknak kellett lennie Kortónak, ha ezzel kárpótolta István király az egyik legrégebbi magyar püspökséget a somogyi püspöki tizedszedésről történő lemondásakor.142 Végső soron a Szent György egyházhoz tartozó terület, valamikor a XIV. szd-ban szakadhatott ki a veszprémi püspökség Kortó nevű udvarházáhak szervezetéből. Somogyvárnak a bencés apátság itteni, XIV. századi kegyurasága idejétől húzódhatott a délkeleti határszakasza, a mai Makovistya dűlőnél, illetőleg a kürtői földeknél. Innen vezethetett az út a vámos-hely (a mai Somogyvá- mos) felé. (4-5. rajz) Ezt bizonyítják a somogyvári XVIII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek, amelyekben már Vámos-nál írják le a Szent György egyházat: „a temető a falun kívül a régi templomnál van. Ez a régi templom kőből épült, tornya, szentélye és sekrestyéje van, hajdan Szent György vértanú tiszteletére volt szentelve, nem messze fekszik a falutól délre, csak némi renoválás és tető kellene hozzá143. Tehát a XI-XIII. században Kortó egységes birtokszervezet lehetett. S véleményünk szerint az egyik, XI-XIII. századi kerámiával keltezett, korai települése a Szent György egyház körül volt. A középkorban a vele egybemosódott, K-felé, (Vámos felé) terjeszkedő Kortó egyházát 1184-1188 között említik. Az 1002-ben már meglévő Korion (a későbbi délnyugati településen) eredetileg a Szent György egyház, illetőleg mellette, alig pár száz méteres sugarú körben, Kortó egyháza állhatott. A veszprémi püspöki udvarház birtokaiból kiszakított rész: a Szent György egyház és körhyéke somogyvári apátsági, földesúri birtokká vált. S így alakult át Somogyvár egyik, XIV-XV. századi határte30
