Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
lepiilésének plébánia-egyházává. Ugyanakkor a megosomkult Kor tó birtok - a másik, a később is említett Kortó egyházzal - megmaradt a veszprémi püspökség birtokában egészen a török pusztításig. Végső soron Kor tó esetében is a várszervezethez (Somogyvárhoz) nem tartozó, de annak közelében lévő, a királyi ellátást szolgáló királyi birtokközpontról, illetőleg a királyi magánbirtok, egy-egy udvarház (curia, curtis) körüli szervezetéről van szó. Koppány 998-ban törtéinő leverése után ez a szervezet négy évig volt István király udvarháza. S a klasszikus példa szerint korai egyházzal, illetőleg esetleg egyházaikkal rendelkezett (4-5. rajz). A Szent György patrocinium és a bizánci kérdés Már 1970-ben - a Szent György patrociniumok vizsgálatával kapcsolatban - felvetődött bennünk az a gondolat, hogy a Szent György kultusz somogyi elterjedésénél a Koppány kérdésnek, illetőleg rajta keresztül Veszprémnek, a veszprémi püspökségnek is valamilyen kapcsolata lehet.144 Már ekkor gondoltunk arra, hogy a Szent György egyház a királyi udvar korai (keresztelő) kápolnája lehetett Somogyváron, mégpedig a Kortó udvarháznál (5. rajz). Az előző fejezetben ezt a régi kérdés-feltevésünket sikerült megerősíteni. Hiszen, amint az kiderült Kortó, illetőleg a Szent György egyház is az Árpádkorban a veszprémi püspökség birtokában volt. Mi lehet ennek az oka? Ugyanosak i970Jben felvetettük, hogy a Szent György helynevek és a patrociniumok, valamint a bizánci névadásé helyek környékén Besenyő és Berény népelemeket találunk. Több esetben az is megfigyelhető, hogy ennek a népességnek a vallási kultusza a Szent György tisztelethez kapcsolódik szorosabban. Ügy tűnik, hogy Somogy megye északi és keleti részén - elsősorban Somogyvár környékén megtalálható - Besenyő és Berény telepek lakói a Szent György kultusz, illetőleg a bizánci szentek (Kozma és Daniján, Demeter stb.) kedvelői lettek volna. Ezért ezek a népek, csak egy céltudatosan betelepített katonai erőre utalhatnak. Számuk jelentős, s a mocsaras területek útjainak, átjáróinak őrzésével komoly katonai erőt jelentettek (4-5. rajz). Valószínű az is, hogy összefüggés mutatható ki a Koppány leverése után idetelepített törzsi népcsoportok és a Szent György kultusz között is. Véleményünk szerint a veszprémi csata után Szent István - a veszprémi püspöki megye, illetőleg saját udvarháza Szent György keresztelő kápolnája nyo’ mán - alapíthatott Somogyvár határában, saját Kortó udvarházánál Szent György tiszteletére egyházat. (Azt semmiképpén sem merjük állítani, hogy ez lehetett az első Somogy megyei keresztelő kápolna, ahol a pogányság, Koppány népének megkeresztelése is folyhatott.) A királyi udvarház, illetőleg a kialakuló vármegye az ispáni szervezet őrzésére iderendelt egyik katonai népelem is (úgy látszik) ezt a Szent György kultuszt hirdette, legalábbis kezdetben támogatta. A Szent György patrociniumokkal kapcsolatban felvetődik egy másik kérdés is. Vajon a Szeint György titulusok, majd a helynevek145 esetleges bizánci kapcsolata hogyan értelmezhető tovább? Lehettek-e a bizánci vallás hirdetői is? Egyáltalán Somogyvárnak volt-e más bizánci kapcsolata a Szent György „kérdésen” kívül? Györffy György a szávaszentdemeteri 12. századi birtokösszeírással kapcsolatban „hiteltérdemlően” bebizonyította, hogy az apud Sumigum terras et ne31
