Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparfejlődése a dualizmus idején

A Dráva azonban nem volt veszélytelen, ezt a területet a vasúti hálózatba is be kellett kötni. A kiegyezés utá'ni első magyar kormány adott engedélyt 1867 májusában a Pécs-Barcs vasútvonal kiépítésére, amelyet pontosan egy év múltán már át is adtak a forgalomnak, s amelynek végállomása Üszög volt. (A Duna Gőzhajózási Társaság birtokában lévő bányák egyik fontos rakodóhelye.) Ugyancsak 1868-ban indult meg a forgalom Barcs és Murakeresztúr között, ez a vonalszakasz a déli vasút vonalhálózatához tartozott. Ebben az esztendőben épült ki a villány—eiszéki vonal is Baranyavár felé.3

1872-ben megnyílt a Dombóvár—Zákány vasútvonal, amely Somogy megye székhelyét, Kaposvárt elsőként kapcsolta be az országos vasúthálózatba. Somogy megyét ez, a kiépült Bátaszék—Dombóvár—Kaposvár-Zákány vasútvonal közvetlenül csatolta a déli vasút vonalrendszeréhez, és ezen át a tengerhez.

Ugyanakkor ez a kelet-nyugati irányú vasútvonal az Alföld felől és felé szállítandó áruk számára egy, az eddiginél lényegesebb, rövidebb utat teremtett, amely különösen akkor vált nagyon fontossá, amikor 1909-ben felépült Bajánál a Dunán átívelő híd.4

Somogy .megye déli határán fontos szerep jutott - elsősorban a kiépülő vasútvonalak révén - Barcsnak. Bizonyos, hogy ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy ennek a Dráva-par.ti településnek - a Széchenyiek révén - kedvező összeköttetése volt a kereskedelmi és ipari miniszteri tárcához, hanem az is, hogy ott már az 1880-as években felépült a Drávát átívelő híd, úgyhogy Barcs — a kor- társak megállapítása szerint - a nyersanyagban rendkívül gazdag Szlavónia kapuja lett. Az 1890-es években a Szob—Barcs helyi érdekű vasútvo'nal Somogy megye délnyugati részét kapcsolta be a vasúti hálózatba, és így Tarnóca, Csokonya, Görgeteg, Lábod és Nagyatád közvetlenül kapcsolódhatott be a vasúti szállításba. De kiépült a Barcs—Pakrác vasútvonal is, felépült a vasúti híd a Dráván, majd 1905-ben Barcs és Kaposvár, 1910-ben pedig Barcs és Sellye között teremtődött meg a vasúti összeköttetés.5

Somogy megye közgazdasági előadója „gazdaságilag fontos és életbevágó eseménynek” tartotta a Kaposvár-Moosolád helyi érdekű vasútvonal megnyitását. Ez a vasút a kaposvári cukorgyár létrejöttének egyik alapfeltétele volt.5

Az 1900-ban megnyílt Szigetvár-Kaposvár vasútvonal, majd a Kaposvár- Fonyód közti vasúti összeköttetés - a mezőgazdasági termények jobb értékesítésén kívül már - távlataiban a Balatonnal (Siófok) való kapcsolat megteremtését is céljául tűzte ki.

A vasútépítés több ellentétet is felszínre hozott. Így pl. a somogyiak, elsősorban Kaposvár, rettegett attól, hogy a Csurgó-Nagykanizsa közt felépülő vasútvonal elhódítja Csurgó vidékét a megyeszékhelytől.'

Az kétségtelen, hogy Nagykanizsa vasúti csomópont szerepe rendkívül élénkítően, pezsdítően hatott ennek a városnak az életére.8 Zala megye területén már aránylag korán áthaladtak a déli vasút alapvetően fontos vonalai. Az 1880-as évektől azonban további magán vasútvonalak is épültek, így született meg az 1880-as évektől Zala megyében több mellékvasútvonal. 1890-ben Csáktornya és a megyeszékhely, majd onnan tovább Ukk felé ágazik el a vasút. 1895- ben már Zalaszéntgrótról a Balaton irányába haladt tovább. A XX. század elején Zalalövő felé is kiépül a vasút, és továbbhalad Vas megye irányába.

A vasút kiépülésének és az ipar fejlődésének összefüggésére már nagyon korán rájöttek a gazdasági szakemberek, de a mezőgazdaság művelői olykor nem