Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparfejlődése a dualizmus idején
DÉL-DUNÁNTŰL IPARFEJLŐDÉSE A DUALIZMUS IDEJÉN T. MÉREY KLÁRA Dél-Du'nántúl terület« Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyék közigazgatási határával jelölhető. Ez volt az országnak az a része, amely a XVII. századi térképeken még fehér folt: a legnagyobb csaták, harcok és pusztítások következményeként elvadult mocsaras, erdős területté vált. Ez az a terület, amely a XVIII. században új földesurak hatalmas latifundiumainak „hazája”, új, betelepített jobbágyokkal. A XIX. század második felében kialakult foglalkozási és birtok- struktúra tehát a török idők pusztításai után egy részben gyökértelen földbirtokos osztály és egy heterogén összetételű jobbágyság megtelepedésével másfél-két évszázados gyökerekből sarjadt olyanná, amilyen’nek a statisztikai táblázatok számsora elénk állítja. Ahogyan az I. sz. táblázataink mutatják e terület népességén belül az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a hitelélet dolgozói, keresői és eltartottal, akiket „iparforgalmi népesség”-ként említenek a statisztikák, növekvő tendenciát mutatnak az időben előrehaladva számban és arányban egyaránt. Az a torz társadalmi struktúra tehát, amely még a kapitalizmus kialakulásának kezdeti szakaszában olyan nyomasztóan hatott, lassan oldódik, változik. Ennek feltételeként azonban a „gazdasági háttérnek” is át kellett alakulnia. * A kiegyezés után az ország gazdasági életében végbemeúő változások közül a szállító rendszer, elsősorban a vasúti hálózat kiépülése volt egyike a leglényegesebbnek. Dél-Dunántúl területén már az önkényuralom idején találunk néhány vasútvo'nalat. Ezek egyik csomópontja területünkön Nagykanizsa. 1860-ban épült ki a déli vasútnak Nagykanizsa-Pragerhof, 1861-ben Buda-Nagykanizsa, 1865-ben Sopron-Nagykanizsa vasútvonala.1 Ezek a vasútvonalak közvetlenül Bécosel és az osztrák tartományokkal akarták összekapcsolni e terület mezőgazdasági terményekben gazdag tájait. Ugyánezt a célt szolgálta a Dráva folyó, amelyen dereglyéken és tutajokon szállították le a vasércet, a fát, olykor még az almát és egyéb terményt is Stájer- országból. Majd ugyanezen az úton vitték fel oda Dél-Dunántúl felesleges terményeit, illetve a Szlavóniából, sőt a távolabbi vidékekről - elsősorban a Dráva- parti Barcsra szállított és ott tárolt - gabonát, húst, bort stb.2 265
