Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Kanyar József: Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon - különös tekintettel Somogyra (1849-1867)

ifjúság is azonnal abbahagyta az iskolábajárást, mihelyt besorozták őket a nemzeti őrseregbe.11 Nehéz esztendő elé nézett a kaposvári gimnázium iskolatanácsa is, amely egyrészt a császári hadsereg beszállásolásától félt, másrészt pedig aggodalommal szemlélte, hogy „a műveltebb ifjúság nagyrészint fegyvert fogott”.12 A „zavaros idők” és a kolerától való félelem következtében a tanulók elhagyták a mohácsi kisgimnázium padjait is és „mesterségekre állottak”.13

Vegyük számba a dunántúli gimnáziumok tanulólétszámát az önkényuralom előtti esztendőkben:

A dunántúli latin iskolák tanulóinak a száma

(1846—184g) 4. táblázat

Sorszám

Az iskola székhelye

A tanuló ifjúság száma

A régió elnevezése

1846/47

184^ 48

1848/40

ÉD

DD

i.

Győr

312

2S3

151

ÉD

—

2.

Komárom

180

165

107

ÉD

—

3Kőszeg

222

215

140

ÉD

—

4Magyaróvár

125

I 20

55

ÉD

—

5Baja

141

118

105

ÉD

—

6.

Sopron

223

21 I

125

ÉD

—

7Szombathely

231

213

161

ÉD

—

8.

Tata

198

193

144

ÉD

—

9Veszprém

283

307

212

ÉD

—

Észak-Dunántúl ossz.:

1915

1825

1200

(66,74%)

(65,24%)

(67,11%)

IO.

Kanizsa

199

205

116

___

D

D

II.

Kaposvár

126

I tO

93

—

DD

12.

Keszthely

138

156

10*

—

DD

13Pécs

432

442

237

—

DD

14Mohács

59

59

39

—

DD

Dél-Dunántúl ossz.:

954

972

s 88

(33.25%)

(34,75%)

(32,88%)

ÖSSZESEN:

< 2869

2797

1788

A táblázat szerint Észak-Dunántúl gimnáziumaiba csaknem kétszer annyi tanuló járt az 1846/47 iskolai esztendőben (1915), mint a dél-duná'ntúliakba (954). Az össztanulók 66,74%-a járt Észak-Dunántúl 9 gimnáziumába, 33,25%-a pedig Dél-Dunántúl 5 középiskolájába. Ez az arány az 1847/48-as tanévben is csaknem ugyanilyen volt (1825:972, illetve 65,24%:34,75%).

A tanulók létszámában - ha nem is jelentős mértékben - csökkenés (116 fő) csaknem minden gimnáziumban bekövetkezett az 1847/48-as esztendőben. (Győr 29, Komárom 15, Kőszeg 7, Magyaróvár 5, Pápa 23, Sopron 12, Szombathely 18, Tata 5, illetve Keszthely 2). Növekedés (44 fős) mindössze csak négy gimnáziumiban volt. (Veszprém 24, Pécs 10, Kanizsa 6, Kaposvár 4.)

A tanulók létszámában a 72-vel történő csökkenés okát a főigazgató az iparos életpályák felé való vonzódásban, valamint a szülők pénztelenségében látta, de azt is említés tárgyává tette, hogy „némi idegenség mutatkozik a latin tanulmányok iránt” a szülőkben, és „a latin nyelvet az ifjúság balvéleménye is szükségtelennek tartja”.

181