Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Kanyar József: Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon - különös tekintettel Somogyra (1849-1867)
ifjúság is azonnal abbahagyta az iskolábajárást, mihelyt besorozták őket a nemzeti őrseregbe.11 Nehéz esztendő elé nézett a kaposvári gimnázium iskolatanácsa is, amely egyrészt a császári hadsereg beszállásolásától félt, másrészt pedig aggodalommal szemlélte, hogy „a műveltebb ifjúság nagyrészint fegyvert fogott”.12 A „zavaros idők” és a kolerától való félelem következtében a tanulók elhagyták a mohácsi kisgimnázium padjait is és „mesterségekre állottak”.13 Vegyük számba a dunántúli gimnáziumok tanulólétszámát az önkényuralom előtti esztendőkben: A dunántúli latin iskolák tanulóinak a száma (1846—184g) 4. táblázat Sorszám Az iskola székhelye A tanuló ifjúság száma A régió elnevezése 1846/47 184^ 48 1848/40 ÉD DD i. Győr 312 2S3 151 ÉD — 2. Komárom 180 165 107 ÉD — 3Kőszeg 222 215 140 ÉD — 4Magyaróvár 125 I 20 55 ÉD — 5Baja 141 118 105 ÉD — 6. Sopron 223 21 I 125 ÉD — 7Szombathely 231 213 161 ÉD — 8. Tata 198 193 144 ÉD — 9Veszprém 283 307 212 ÉD — Észak-Dunántúl ossz.: 1915 1825 1200 (66,74%) (65,24%) (67,11%) IO. Kanizsa 199 205 116 ___ D D II. Kaposvár 126 I tO 93 — DD 12. Keszthely 138 156 10* — DD 13Pécs 432 442 237 — DD 14Mohács 59 59 39 — DD Dél-Dunántúl ossz.: 954 972 s 88 (33.25%) (34,75%) (32,88%) ÖSSZESEN: < 2869 2797 1788 A táblázat szerint Észak-Dunántúl gimnáziumaiba csaknem kétszer annyi tanuló járt az 1846/47 iskolai esztendőben (1915), mint a dél-duná'ntúliakba (954). Az össztanulók 66,74%-a járt Észak-Dunántúl 9 gimnáziumába, 33,25%-a pedig Dél-Dunántúl 5 középiskolájába. Ez az arány az 1847/48-as tanévben is csaknem ugyanilyen volt (1825:972, illetve 65,24%:34,75%). A tanulók létszámában - ha nem is jelentős mértékben - csökkenés (116 fő) csaknem minden gimnáziumban bekövetkezett az 1847/48-as esztendőben. (Győr 29, Komárom 15, Kőszeg 7, Magyaróvár 5, Pápa 23, Sopron 12, Szombathely 18, Tata 5, illetve Keszthely 2). Növekedés (44 fős) mindössze csak négy gimnáziumiban volt. (Veszprém 24, Pécs 10, Kanizsa 6, Kaposvár 4.) A tanulók létszámában a 72-vel történő csökkenés okát a főigazgató az iparos életpályák felé való vonzódásban, valamint a szülők pénztelenségében látta, de azt is említés tárgyává tette, hogy „némi idegenség mutatkozik a latin tanulmányok iránt” a szülőkben, és „a latin nyelvet az ifjúság balvéleménye is szükségtelennek tartja”. 181