Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Péterffy Ida: Kazinczy János somogyi prédikátor könyvtára
Mocsoládon, az első somogyi állomáshelyek frissen épült, 1791-93-ban emelt templomot, következésképpen erős egyházközösséget is talált. A felsőmo- csoládi anyakönyvi bejegyzés szerint itt született az utolsó gyermek, a harmadik fiú: Sándor Gábor. Az édesanya Juhász Katalin ekkor kb. 35 éves volt. A prédikátor apa mocsoládi szolgálata, az anyakönyvekben végzett bejegyzései szerint 1798. novemberétől 1804. május 13-ig tartott.8 Miért szakadt meg ily hamar az ajándékként fogadott mocsoládi eklézsiával való kapcsolat? Erről nem került elő adat. Az életrajz további részében szűkszavú beszámolót olvashatunk egy nyugtalanul ide-oda hányódó prédikátor és családja isorsáról. Moosoládról „rendeltetett Turba” olvassuk. Ez a kifejezés kedvetlenséget mutat. Mintha felsőbb parancs rendelte volna el a további sorsot, a feltehetően kisebb gyülekezető Somogyimba, ahol a katolikus templom már i747^ben felépült, a reformátusoké csak 1820-ban. A somogyturi anyakönyvben 1804 május közepétől 1807 május közepéig szerepelnek Kazinczy János bejegyzései. 1804 július 21-én arról értesülünk, hogy a nagycsaládos prédikátor: „Horváth József és Ivánka Anna általa megkeresztelt István nevű fia keresztapaságát vállalta. Keresztanyának felesége Juhász Kata van bejegyzeve.”9 Mielőtt tovább kísérnénk Kazinczy Jánost Somogyfcurról is elvezető élet- útján, álljunk meg kellő tisztelettel Mocsoládon készített és Somogytúron korrigált tekintélyes könyveinek jegyzékénél, melynek létezésére dr. Ladányi Sándor gyűjteményi igazgató hívta fel figyelmemet. (Nem jegyezték fel, annakidején, hogy mikor került be a Ráday Levéltárba, sem azt, hogy honnan, kitől származik.) Jélzete: K. O. 124. Címe: „Series Librorum Johannis Kazinczy Ministri H. C. in Mocsolád.” (Kazinczy János Mocsolád helvét hitvallású prédikátorának könyv- jegyzéke.) A jegyzék végén: „in Túr, 1806., 4. Aug. Correct.” (Turban 1806. augusztus 4-én korrektálta, javította.) A „correctio” kitétel arra utalhat, hogy újra átnézte, kiegészítette, -s talán már ekkor áthúzta azokat az egyes példányokat, amelyek már nem voltak birtokában. Érdemes közelebbről megismerkedni azzal a könyvtárral, amely világosan mutatja: nagy félkészültségű prédikátor érkezett Somogyba, Mocsolád községbe. A jórészt 17-18. század fordulóján megjelent műveken keresztül megismerhetjük érdeklődési körét, gondolat és Ízlésvilágát, műveltségi szintjét. Egyben értékes adattal egészíthetjük ki a felvilágosodáskori értelmiség tájékozottságáról alkotott ismereteinket. Nemcsak Péczely József, hanem egykori káplánja is a francia művelődési körhöz tartozott. Ez annak ellenére érvényes, hogy több eredetileg francia nyelven írott művet német fordítású könyv képvisel a könyvtárban. A jelentős könyvállomány tulajdonosa a legnagyobb érdeklődéssel a nyugati, korai felvilágosodáskori szerzők művei felé fordult. A jegyzékben a könyvinek szerzője és címe után a kiadás helye, ideje, a kötetek száma és vételára is szerepel. Az „In folio”, „In quarta”, „In Duodecima”, „In Decimo Sexto” szerinti csoportokba osztás gyakorlati célú volt. Nagyság szerint így helyezte el könyveit a szekrényben vagy polcokon. A tárgykör- rök természetszerűleg megismétlődnek, s nem könnyű az áttekintés, mert ha egy bizonyos témájú művek iránt érdeklődünk, mind a 187 tételt végig kell nézni. A 187-es sorszám nem egyenlő a művek számával, mert egy sorszám alatt gyakran több könyvet is felsorol és vannak sorszám nélkül bejegyzett művek is. „Summa summarum” 482 kötet szerepel a jegyzékben. Tekintélyes szám egy szerény jövedelmű prédikátor könyvtárában. A jegyzékben 20 darab 17. századi, 1630-1699 között megjelent könyvet találunk. Jórészt áthúzva. Vagy kölcsönadta, s nem Dl