Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Péterffy Ida: Kazinczy János somogyi prédikátor könyvtára

A’ rendkívül való nagy és jó szívű helybe hagyás, a’ mellyel ötét a’ Publicum vette, arra indította a’ Fraotzia Tudósokat, hogy egy derekabb és meg jobbitatott ki adást állítanának elő, a’ mellyből mi itten a’ fordítást a’ Nemes Publicumnak ajánlyuk a’ szíves bé vételnek reménysége alatt, és hogy ez sokaknak, egy hasznos nevelésről való kézi könyv fog lenni, mellyenek betsét nem a’ font, hanem a’ belly es ítélet tételnek mértékén kell keresni ’s a’ t.”

Én tehát a’ Tigurumi (Svájc) Német ki adás szerint fogom ezen igen hasznos és szükséges munkát ki adni, és mennél előbb közleni az Érd. Publicum- mal, melly ha mind ennek, mind az Uránia felől való Társaságnak és annak drága Fautorainak (pártfogóinak) tettzeni fog, méltóztassanak engemet tudósítani, illy adresse, avagy utasítás alatt: A’ Monsieur, Monsieur Antoine Andrássy Curé a Dömös, pour Mr Jean Kazinczy Ministre de 1’ Eglise Reformée a Maróth.

Megjelent-e Chatelain Kazinczy János által fordított nevelési katekizmusa? Ennek nem találtam nyomát. Az 1794. év végén hirdetett munkának, ismerve a hazai politikai viszonyokat, éppen nem használhatott az, hogy egy Tudós Társaság „Legmeg világosodó,ttabb” tagjainak nyerte meg tetszését. Viszont éppe'n ennek a jelzőnek alapján tételezhetjük fel, hogy felvilágosodott szellemben készült munka volt. Kazinczy János a hirdetmény idején, I794^ben „Maróti és Dö- mösi Prédikátor”-nstk mondja magát. A kor szokásának megfelelően francia nyelven írott postacímből megtudjuk, hogy Döntősre érkeztek a postai küldemények, s ennek a községnek az ura Andrássy Antal volt.

Kazinczy János nem maradt sokáig Pilismaróton. „Onnan 1798-ban a Pét- zeli Gén. Consistoriumtól esedező levele elfogadtatván ezen Duna Mellyéki Ve- nerab. (ilis) Superintendens Vég Vér es mar thi Sámuel Ur Káplányának maga mellé meghívta Kecskemétre,”6 Ügy tűnik, hogy ez a vállalkozás a szépfekvésű, jó levegőjű, de világtól elzárt faluiból városra kívánkozó megnyilvánulás nemcsak a sokgyermekes családapa nagyobb jövedelemre vágyó igénye volt, hanem a pilisi elzártságban élő, szellemi tevékenységre hivatott prédikátor óhaját is jelzi. Püspöki káplánnak lenni megtiszteltetés, előhaladást jelez a pályán. Különösen, ha olyan neves személy mellé kerülhetett, mint a régi híres református család sarja, Vógh Veresmarti Sámuel volt, kinek elődei közül Veresmati Vég Illés, a 16. század második felében élt prédikátor is már a püspökségig vitte. (Utódai a 19. században szinte megszakítás nélkül egyházi szolgálatban álltak s talán unokái közül való volt: Vörösmarty Mihály.) Végh Veresmarti Sámuel dunamelléki püspök részt vett az 1791. évi országos jelentőségű református zsinaton is. - Kecskemétről, érdeklődésemre, a következő választ kaptam: „Égy sajnálatos gyakorlat volt hosszú ideig a kecskeméti ref. egyházközségben: nem vezették be az anyakönyvekbe a szolgáló lelkipásztor nevét, sem keresztelési-, sem esketési-, sem a temetési szolgálat végzésénél. A presbiteri jegyzőkönyben a főlelkészről sem beszéltek sokat. így érthető, hogy a segédlelkészről egyáltalán nem, vagy nagyon keveset. Legfeljebb, ha tett volna valami kirívót, de úgy látszik, hogy Kazinczy János „csak” csendben dolgozott itt.” „Kecskeméten született vagy keresztelt gyermekéről nincs anyakönyvi bejegyzés.”7 - ValóiSzínű, hogy a 'népes család Pilismaróton maradt, míg az apa a püspök mellett buzgólkodott. Nem hiába! Az életrajz szerint: „fél esztendei hűséges szolgálattyáért a Külső Somogy Esperest- ségben fekvő Mocsoládi Ekklésiával meg ajándékoztatott.” Utóbbi kifejezés arra utal, hogy Kazinczy János örömmel fogadta Somogyba való átkerülesét. Mo- osoládon sem jártak rosszul a püspök volt káplánjával. Flosszú út vezetett tehát Somogyig. Közben Kazinczy János elérte 48. életévét.

154