Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Péterffy Ida: Kazinczy János somogyi prédikátor könyvtára

todik gyermek is - Eszter - öt azonban nem említi édesapja az önéletrajzában, így valószínűleg már korábban meghalt.2

A többgyermekes családapát, Kazinczy Jánost, érdekelték a 'nevelésről szóló könyvek. Jegyzékében töhb ilyen tárgyú mű szerepel: „Plutarchi paidagogia. Lipsiae 1730.” (Plutarkosz pedagógiája. Lipose.) „Phaedri fabule” (Fédrusz meséi), „Magazin für Kindern. Leipzig ni2’’ (Magazin gyermekeknek) és Chate- lain franciából németre fordított műve: „Chatelain Erziehungs Catechizmus. (h. n.) 1782.” (Satlen nevelési katekizmusa). Az utóbbi könyvet Kazinczy János magyarra fordította és kiadásának tervéről értesítette a hazai olvasközönséget a Magyar Hírmondó 1794. évi november 7-d számának „Tóldalék”-ában. A pedagógia-történeti érdekességű írást teljes terjedelmébe^ közöljük. Annál is inkább, mert sok más mellett ez is bizonyítéka Kazinczy János nyelvtudásának, s a francia művelődés iránti érdeklődésének. Emellett tájékoztatást ad Chatelain eredetileg franciául írott, majd belgára és végül németre fordított művéről, melyet „a Harlemi Tudós Társaság leg-meg világosodottabb tagfai gyönyörködéssel és helybe hagyással vettek” és „ezüst emlékeztető pénz”-ze\ jutalmaztak.

Nevelésről való Chatechizmus avagy Közönséges és akárki által meg érthető Nevelés. íratott Frantzia nyelven Chatelain Henrik Abrahámtól. Németből Magyarra fordíttatott Kazinczi János Maróti és Dömösi Prédikátor által.

Minden érzékeny szív kivánnya az ifjúság jó nevelésének módját tudni, botsáttattak is már ezen tárgyról kiváltképpen a’ jelen való században sok derék munkák világosságra; de azért nem következik, hogy az erről szólló újjabb, ’s derekabb munkák örökösen a’ setétségben maradjanak, az ara'ny és ezüst maga természeti valóságában setét és komor test, hanem mennél jobban palléroztatik, annál szebb annak külső színe, annál jobban kap azokon a’ szem. Ahozképest alázatosán jelentem a’ N. Publikumnak, hogy én ezen munkát, világ elei,be kívánom botsátani, hogyha Csekély foglalatosságom által használhatok Nemes Hazámnak és Nemzetemnek. Hogy pedig ki ki jó eleve tudhassa, minémű munka legyen ez, ide teszem a’ Tigurumi Tudós Társaságnak erről való ítélet tételét:

„Niulla fere est aribor, quae non tortuosa fiat, si cultura desit.3 Ezt a’ nevelésről való elmélkedést, a’ melly a’ Nemes Publicummal közöltetik, a’ boldog emlékezetű Chatelain Henrik Abrahám Úrnak, a’ ki Amsterdámból való, kell köszönni, ally férfiúnak, a’ ki a’ míg élt, nemes érzéke'nységei és virtusai által sok Ízben ki nyilatkoztatta, és talentomai ’s köz jóra tzélzó erőlködései által elegendőképpen ajánlotta. Ö ezt először a’ maga tulajdon famíliájának neveléséért készítette; de midőn a’ Harlemi Tudós Társaság 1765-dik esztendőben, ezt a fontos kérdést jutalomra fel tette volna: Mellyik a’ leg-jobb mesterség a’ gyermekeknek lelkét és szívét formálni, hogy ők hasznos és szerencsés emberek lehessenek? tehát ő közlötte ezeknek ezt az elmélkedést illyen tzim alatt: „Ex paterno amore, ac in utilitatem civium et humanitatis.”4 - A’ leg meg világositottabb tagjai ezen Társaságnak, gyönyörködéssel és helybe hagyással vették ezt a’ Chatelain Ur munkáját; meg esmérték sok köszönettel az ő vigyázóságát és gondosságát, hogy hamarább lehetne azoknak igyekezetén könnyíteni, a’ kik a’ gyermekek nevelésében foglaltoskodnak, mint valámelly prédikátziót minden akadémiai regulák szerént készíteni. Nyert is volna ezért arany emlékeztető pénzt, ha a’ jutalmaknak ki osztogatásában mindenkor a’ voksot fontolták meg, de Csak meg számlállyák azokat, és így ő tsak ezüst emlékeztető pénzt kapott. Az ő elmélkedése Frantziáúl nyomtatott ki, és a’ Társaságnak elmélkedései közt Belga nyelvre fordíttatott. M3