Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Benczéné Nagy Eszter: Adatok néhány XIX. századi mernyei jobbágyhagyatéki leltár vizsgálatához

ADATOK NÉHÁNY XIX. SZÁZADI MERNYEI JOBBÁGY HAGYATÉKI LELTÁR VIZSGÁLATÁHOZ

BENCZÉNÉ NAGY ESZTER

„ . . . Somogy V [ár] megye nagy hasznára 2 haj ókázható vizek között vette fekvését, tfudni] i [Ilik] észfak] £ [elől] van a’ Balaton tava; a’ Szala folyó torkollatától Sió Fokig; dél n[ap] ny[ugat] f[elöl] pedig a’ Dráva foly Légrádtól Endes pusztáig (Séllye alatt); melly útjában elválasztja a’ V[árme]gyénket és Horvát és Tót országtól. N[ap] k[elet] f [elől] Endestől Dombóvárig esik Baranya V[árme]gye; mellytől a’ Sió választja el. Észak n[ap] ny[ugat] f[elől] lévő határa a’ Balatonnak közepén megy; n[ap] ny[ugat] f[elől] a’ Dráváig Lég- rád alatt szomszédja Szala V [árme] gye .. .” - írta le Somogy megye fekvését 1819-ben Magda Pál országleírásában.1

Az akkori megye nagysága Lipszky szerint2 114 6/10 négyzetmérföld, és ez akkor a megyék közötti sorrendben a tizedik helyet jelentette. Hasznosítható földje valamivel több 900 ezer holdnál, ebből szántóföldként hasznosítottak a XIX. század első harmadában 427982 holdat, erdők foglaltak el közel 310 ezer holdat, s fennmaradó területen szőlők, rétek és legelők osztozkodtak.3

A megye természeti-földrajzi adottságai általában kedvezőnek mondhatók; területén egyaránt megtalálhatók a síkságok, a dombos területek, váltakozva megművelt földekkel és erdőkkel, a folyók és patakok hasznosítatlan, mocsarasvizenyős mellékeivel. Földje termékeny, s a megművelt földek között alacsony a homokos, agyagos, sovány földek aránya. Folyóvizekben, patakokban gazdag, s a halas- és malomtavak mellett itt található a Balaton, melynek a Siótól a Zaláig tartó déli partja a megyéhez tartozik. Természeti viszonyainak összessége - földje, éghajlata, fekvése - kedvező mind a növénytermesztés, mind a állattartás szempontjából.

,,. . . A természetnek némeLly javai nélkül szűkölködik ugyan Somogy V[árme]gye; de másokban ally mértékben részesült, hogy nem keveset, a külföldnek is általengedhet bőségéből. . ,4 Legfontosabb terményei a búza, a rozs, az árpa, a kukorica, a hajdina, köles, burgonya, len és kender, valamint a dohány. A gyümölcstermesztésnek (alma, gesztenye, szilva) és a bortermelésnek valódi hazája; de állattartása is virágzó; szarvasmarha-, ló-, juh és sertéstartása és tenyésztése számottevő.

Lakott települése Fényes Elek szerint 469, ebből 30 mezőváros, 284 falu, 155 pedig népes puszta. Lakóinak száma 213842 fő, s így egy négyzetmérföldre i 963 lakos jutott.5 „... A somogyi magyar szép magas termetű, s általá87