Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez
fogja az egész emberi tevékenységet a hétköznapi élet egyszerű újratermeléséhez kapcsolódó elemi technikai fogásoktól, a természettel folytatott harctól egészén az emberek között kialakult társadalmi hierarchia, az osztályviszonyok, s ezen túlmenően a társadalom finomabb rétegeződése általános megnyilvánulásainak vizsgálatáig. A helytörténeti kutatásnak azonban - bár mindenkor a teljességre kell törekednie - nem az a célja, hogy a világon minden megfigyelhető gazdasági és társadalmi jelenséget leírjon. Nem az extenzív totalitás, hanem a komplex vizsgálat kell a vezérlő elv legyen. A komplexitás valamennyi vizsgált jelenség lényegi összefüggéseinek feltárását, az egyes tényezők kihatásainak elemzését jelenti. Aligha képzelhető el pl. társadalomtörténeti vizsgálódás a gazdaságtörténeti fejlődés fő vonalainak megrajzolása nélkül. Munkánk során a kutatott terület teljes gazdasági és társadalmi struktúrájáról kell képet adnunk, de nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a helytörténeti feldolgozás belső ‘szerkezetét, arányait az a fő szempont szabja meg, hogy melyik gazdasági ágazat uralkodott az adott területen. (Mezőgazdaságban: szemtermelés, állattenyésztés, szőlőművelés, kertgazdálkodás, fakitermelés stb.; iparban: nagyipar, élelmiszeripar, fafeldolgozás, bányászat stb.) Ha külön-külön foglalkozunk is a gazdasági élet egyes területeivel, ezek vizsgálata nem maradhat öncélú; úgy kell kutatni, hogy az ezen a területen összegyűjtött anyagból, s azok elemzéséből a termelésre épülő társadalmi szerkezetre, a társadalom mindennapi életére, az életmódra is lehessen következtetéseket levonni. A helyi gazdasági élet feltárása csak akkor végezhető el eredményesen, ha nem szakítjuk el attól a gazdasági környezettől, amelyik meghatározza, vagy legalábbis erős befolyást gyakorol rá: a gazdasági régió, a kisebb vagy nagyobb távolságból ható piacok, konikurrensek, hitelezők, esetleg elszívó hatást kifejtő más gazdasági ágazatok. A helyi gazdasági élet szoros összefüggésben állhat az országos (központi) gazdaságpolitikával, s meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen mértékben érvényesült, ha egyáltalán volt, a helyi (megyei) gazdaságpolitika. Ilyenformán nyomon kísérhető az állami beavatkozás mértékének változása a gazdasági liberalizmus korától a legújabbkorig. (Ide tartoznak az inségakciók, a közmunkák, a két világháború közötti időszak hatékonyabb állami gazdaságpolitikája stb.) Az infrastruktúra (vízszabályozás, csatornázás, út- és vasútépítés, távközlés, közművesítés) vizsgálata általában minden gazdaságtörténeti tanulmány szerves részét képezi. Megjegyezzük azonban, hogy ennek kutatása önmagában is alkothatja helytörténeti stúdium tárgyát. A gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásoknál a forrásadottságoktól függően törekedni 'kell arra, hogy az adott terület népességének számszerű alakulását, nemzeti és vallási összetételét, ennek helyzetét legalább a korszak elején és végén bemutassuk, hogy a változásokat számszerűen is tüktöztethessük. Feladatunk kell legyen a társadalom szerkezeti alakulásának megrajzolása, az át- rétegződési folyamat sajátosságainak bemutatása (pl. a tőkés viszonyok kialakulásának idején a faluhelyen is többnyire jól megfigyelhető kettős struktúra: a tőkés árükapcsolatok megléte és a feudalizmusból örökölt termelési formák továbbélésének ismertetése), a nemzetiségi összetétel és társadalmi tagozódás összefüggéseinek ábrázolása. Az egyes rétegek életmódját gazdasági tevékenységükkel összefüggően, lakás- és életkörülményeikkel, táplálkozási viszonyaik, 4
