Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a MIR kaposvári cukorgyárának a vonzáskörzetében (1904-1914). 2. közlemény
A rendelkezésünkre álló adatokból nemcsak az extenzív fejlődést tapinthattuk ki, hanem a cukorrépa-termesztés technológiájának a fejlődésével párhuzamosan az intenzív növekedést is, noha e növekedés a vizsgált megyékben nem jelentkezett egyformaképpen. A terület, a terméshozam és az átlagtermés közötti összefüggés a három megyében az alábbiakat mutatja: Somogy megyében a terméshozam 49,i2%-os, a hektáronkénti átlagtermés 27,77%-os növekedése lényegesen nagyobb volt, mint a 16,71%-os területi növekedés. E megyében tehát az intenzív fejlődés volt a meghatározóbb. Tolna és Baranya megyék cukorrépa termesztésének adatai e tekintetben eltérnek és inkább az extenzív fejlesztést tükrözik. Az átlagtermés tekintetében Somogy megye - noha itt is jelentős a szóródás - kiemelkedően az első helyet foglalja el. Miként a fentiekben is említettük, a megyek területi részesedésében Somogy viszonylag - kis szóródással - statikus képet mutatott, nem úgy Baranya és Tolna megye, különösen az utóbbinál láthatunk nagy eltéréseket, főképpen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az előző évtizedben még jelentős szerepet játszott a vonzáskörzeten belül. Nyilvánvalóan a táblázatokban látható adatok nem tükrözik e megyék teljes cukorrépa termesztését, mivel a megyén belül egyes vidékek más cukorgyáraknak is szállítottak cukorrépát, tehát a szélsőséges területi eltolódások elsősorban ebből adódnak. Bács-Bodrog megyéből szállított cukorrépa adataival részletesebben nem foglalkozunk részint azért, mert nem tartozott a kaposvári cukorgyár vonzáskörzetéhez, másrészt pedig az elemzéshez szükséges több éves adatokkal nem rendelkezünk. Mégis megjegyezzük, hogy a termelési tapasztalatokkal nem rendelkező bácskai termelők egy év alatt 30,89%-os növekedést értek el a cukorrépa hektáronkénti átlagtermésében. Ezt elsősorban a kiváló talaj és időjárási viszonyokkal magyarázhatjuk, amelyeknek meghatározó szerepük volt - egyéb tényezők mellett - a cukorrépa termesztésében. Fejér megye minimális területi részesedésével továbbra is jelentéktelen szerepet játszott a kaposvári cukorgyár répaellátása szempontjából. E megye nem tartozott a kaposvári cukorgyár rayonjába, csupán néhány termelő szállított csak répát Kaposvárra. Részletesebb elemzést igényel a MIR kaposvári béruradalma, amelyet Délkelet-Dunántúl legnagyobb cukorrépa-termesztő bázisgazdaságának tekinthetünk. A cukorrépa területének a szóródása itt a legalacsonyabb, az 1910-es években szinte majdnem statikus képet mutat. Ebből adódóan területének %-os aránya a vonzáskörzetben a szerződtetett termelők területétől függően valamelyest változott, meghatározó szerepe némileg csökkent, mivel a bázisévben még a répaterületnek majd egyharmadát, 1913-ban pedig csak egynegyedét adta. Az intenzív irányú fejlesztés azonban - az adatokból láthatóan - itt volt a legjelentősebb, a terület csökkenése ellenére a terméshozamban és az átlagtermésben is a legjobb eredményeket produkálták. Tekintve, hogy a MIR bérgazdasága területileg nem volt egységes, bemutatjuk, hogy a különböző településeket érintő gazdasági kerületeiben a cukorrépa termesztése hogyan alakult. Mivel folyamatos adatsorral nem rendelkezünk, csupán négy évet kívánunk részletesebben ismertetni.76 325