Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a MIR kaposvári cukorgyárának a vonzáskörzetében (1904-1914). 2. közlemény

7. A MIR bér uradalmában termelt cukorrépa területe A helység neve A bevetett cukorrépa területe ha-ban 1906/7 1907/8 1910/11 1911/12 i. Aszaló 113,87 116,47 125,43 117,77 2. Galambos 231-79 205,78 208,67 209,68 3. Kaposvár 43-93 43.93 42,19 42,19 4. Kaposfüred 191,90 188,29 202,31 202,3 I 5. Lapa 58,38 40,36 43,35 41,47 6. Nyíres 72.25 67,63 81,50 83,52 7. Rácegres 168,20 141,47 147,97 146,09 8. Répás 143.35 13 5,67 143,35 146,67 9. Sántos 69.94 74,56 83,81 77,74 10. Toponár­­176,87 I91,!8 Összesen: 1093,64 IOI 5,02 1255,49 1258,95 Az egyes kerülőtökben a cukorrépa területe feltehetően a vetésszerkezet­ben az optimális helyet foglalta el, mivel az arányok - kisebb módosulással - lényegében változatlanok maradtak. A galambosi, a kaposfüredi és az 1910-es évtől a toponári kerületekben termesztették a legtöbb cukorrépát, ennek ellen­pólusai viszont a kaposvári, a lapai, a nyíresi és a sántosi kerületek voltak. A fenti táblázatból azt is megérthetjük, hogy a MIR által 1916-ban épített gazdasági vasút irányát végül is milyen szempontok határozták meg Ha a vonzáskörzetnek az 1904-1913 közötti összesített adatait összevet­jük az azt megelőző tíz év adataival, akkor az alábbi képet kapjuk." A cukor­répával bevetett terület 47 097,06 hektár volt, vagyis 41,44%-kal több, mint az előző tíz évben, az extenzív fejlődés tehát igen lényegesnek mondható. Az inten­zív fejlődés mutatói hasonlóan növekedést tükröztek, amíg 1894-1903 között 7,214 917,5 q volt a cukorrépa nettó hozama, addig 1904 és 1914 között már 11,607 688,9 q-t, vagyis 60,88%-kal több cukorrépát termeltek. A területi növe­kedés láthatóan elmaradt a terméshozam növekedésétől, amelyet az időjárási tényezőn túl a cukorrépa-termesztés technológiai fejlődése is jelentősen be­folyásolt. A répaelszámolási és a folyószámla könyvekből választ kaptunk a terme­lők megyénkénti tagozódására is. Az alábbi táblázatban azonban csak a nagyter­melőket tüntettük fel, mivel a gyár és a kistermelők kapcsolatát majd a továb­biakban fogjuk ismertetni.78 (Lásd a 327. oldalon levő táblázatot) A termelők többsége Somogy megyéből szerződött, a távolabbi tolnai és a baranyai nagybirtok-üzemek közül csak a legjobb adottságokkal rendelkező gazdaságok termesztettek folyamatosan cukorrépát a kaposvári cukorgyár részé­re. A vizsgált időszakban a cukorgyár vonzáskörzetében a bázisgazdaságok szá­mát 20-ra tehetjük, ahonnan a gyár répaszükségletének tetemes részét biztosítani tudta. Ezekben a nagybirtok-üzemekben több száz kát. h. cukorrépát is ter­mesztettek. Miként a fentiekben is láthattuk, évenkint mindig 50-60 nagytermelő szerződött, kísérletezve a cukorrépa termesztésével, de közülük sokan egy, vagy néhány éves sikertelen próbálkozás után abbahagyták, különösképpen a bérletek­326

Next

/
Oldalképek
Tartalom