Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a MIR kaposvári cukorgyárának a vonzáskörzetében (1904-1914). 2. közlemény
szonyokat ismeri és nem feltűnő, ha ide-oda utazik. . . ellenőrizze a termelőket, hogy nem tartanak-e meg a cukorrépából maguknak, vagy pedig nem adnák-e el más gyárnak”.69 Kladnigg feltűnő ellenszenvet tanúsított az eszéki cukorgyárral szemben, jóllehet mindkét fél egyaránt követett el szabálytalanságokat. Eszék a kényszer- helyzetéből adódóan más kiutat nem is találhatott, mint a körzetek átlépését. 1911-ben a sárvári, a kaposvári, a baranyavári és az eszéki cukorgyárak újabb réparayon egyezményben állapodtak meg. A kaposvári cukorgyár szerepe és jelentősége - az említett cukorgyáraik között - egyre növekedett, kedvezőbb helyzeténél fogva érdekeit mindenkor érvényesíteni tudta. Az egyezményék alapján végül is felszámolták a köz szempontjából nem rentábilis egyéni kezdeményezé- eket, a cukorrépa-termesztők így cs'ak a körzeteiken belül köthettek szerződéseket. 6. A cukorrépa-termesztés jobb adatai A cukorrépa vetésterülete Délkelet-Dunántúlon a 90-es évek kezdetétől két évtized alatt megkétszereződött, jelezve a mezőgazdaságnak a belterjesség irányába való fejlődését. 1910-ben az országos adatok szerint a szántóföldi növényekkel bevetett területiből a cukorrépa vetésterülete 1,10% volt.70 Jóllehet a növénytermesztésen belül a búza 28,96%-os, a kukorica 22,29%-os, az árpa 8,35%-os, a zab 9,0%-os, a rozs 9,35%-os, a burgonya 5,37%-os, a lucerna és here 4,89%-os, a bükköny 3,53%-os, a takarmányrépa 1,83%-os területi részesedésével megelőzte a cukorrépát.71 Közismert azonban, hogy ,,a vetésterület nagysága önmagában még nem adja meg a növény gazdasági fontosságát,”'2 mivel az egyes növényeknek a termőterület egységére számított termelési értéke igen eltérő, következésképpen a gazdasági értéksorrend eltér a vetésterület nagysága alapiján kialakult értéktől.73 Még az ipari növények között is a cukorrépának volt a legnagyobb hatása a mezőgazdaság és az ipari vertikum kialakításában. A kaposvári cukorgyár vonzásikörzetében a cukorrépa termesztése az 1894 és 1914 közötti két évtizedben egybeesett a magyar cukoripar fellendülésével, így a cukorgyár részvényesei és a cukorrépa-termesztők egyaránt részesedhettek a konjunktúra előnyeiből. A cukorrépa termesztésével foglalkozó előző tanulmányunkban a vonzás- körzetet megyénként vizsgáltuk, arra hivatkozva, hogy a különböző vidékeken sajátos körülmények között termelték a cukorrépát.74 Jelen tanulmányunkban hasonló módszert alkalmazva kívánjuk ismertetni a cukorrépa termesztésének főbb adatait 1904 és 1914 között.75 (3-10. táblázatok.) Vizsgálódásunk középpontjában a továbbiakban is Somogy, Tolna és Baranya megyéket állítjuk, mivel e megyéket tekinthetjük a cukorgyár bázisterületeinek. Ezen belül továbbra is - érthetően - Somogy megye játszotta a domináns szerepet. A cukorrépa termesztése egyenesívű fejlődést mutat, a századfordulóban mutatkozó megtorpanást dinamikus fejlődés követte, a század első évtizedének a közepétől azonban újabb megtorpanást tapasztalhattunk. Az 1910-es évek elején pedig újább gyors fejlődésnek lehettünk a tanúi. Az 1904-es bázisévhez viszonyítva a cukorrépa területe 16,71%-kal növekedett. A terület %-os aránya - a vonzáskörzetben viszonylag statikus. Somogy megyében találhatjuk - a vizsgált időszakban - a cukorrépa területének majd kétharmadát. 324
