Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a MIR kaposvári cukorgyárának a vonzáskörzetében (1904-1914). 2. közlemény
február 14-i kaposvári előadókról, Linhart György, Cserháti Sándor és Jablo- nowsziky tanárokról, akiknek „meghallgatására kb. 150 répatermelő és gazdatiszt jött össze”.* 20 Hensch Árpád agrár-közgazdász a Köztelekben írt cikkeiben a cukorrépa-termesztés jövedelmezőségét elemezve megállapította, hogy amíg a cukorrépa kát. holdankénti tiszta jövedelme 80 korona volt, addig a tengeri tiszta jövedelme csak 39 koronát tett ki.21 A cikória termesztésének is komoly hagyományai voltak Somogy megyében és délkelet Dunántúlon is. A hagyományos gazdálkodáshoz szokott nagybirtok-üzemek azonban idegenkedve minden újítástól, kiváltképpen a növénytermesztés átalakításától féltek. A cukorgyár igazgatósága éppen ezért a nagyobb gazdaságokkal kísérleteket végeztetett, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy meggyőzze őket arról, hogy a cukorrépa termesztése jövedelmezőbb, mint a cikóriáé. A kéthelyi uradalommal végeztetett kísérletek eredményei igazolták is a fenti állítást, mivel a cukorrépa holdanként 20-25%-kal nagyobb terméshozamot adott, meg a termelő által nem értékesíthető cukorrépafej is lényegesen nagyobb takarmányértéket képviselt, mint a cikória, amely e tekintetben alig volt hasznosítható. A kéthelyi uradalom 1200 D-nyi területén végzett kísérlet végső eredményét az alábbiakban ismertetjük.22 12.00 □ -öl cukorrépa 1200 □ -öl cikória Termett 100 q á: 1,80 kor. 180 kor. 20 q répafej á: i kor 20 ,, 50% friss szelet á: 40 fill. 20 „ Bevétel: 220 kor. Termelési költségek: 60 „ 80 q á: 3,30 kor. 264 kor. 264 kor. 92 .. Maradt 1200 EH-öl után: 160 kor. 172 kor. A cukorrépa termesztésénél megmaradt a takarmány, a föld pedig továbbra is alkalmas volt bármilyen kultúrnövény vetéséhez. A cikória termesztésénél azonban meg kellett vásárolni a takarmányt, így ha a 172 koronából levonjuk a 20 korona takarmány értéket, az esetben csak 152 koronával számolhatunk, vagyis a bruttó jövedelme 8 koronával kevesebb volt, mint a cukorrépáé. Ugyanakkor azt is tekintetbe kell venni, hogy a cikória termesztése a földet is jobban igénybe vette, amelynek a következményei valójában a következő évek termés- eredményeiben mutatkoztak meg. Klein Miksa matildmajori bérlőt hasonló érvekkel kívánták meggyőzni a cukorrépa-termesztés érdekében. A gyár igazgatója 1910. február 14-én írt levelében az alábbiakkal érvelt:23 A kaposvári cukorgyár vonzás-körzetében 16 év termésátlaga kát. holdanként 148 q volt, amely q-ként 1,80 koronával számítva 283,10 koronáit jövedelmezett. Ha ehhez azonban még hozzászámítjuk az 50% szelet értékét q-lként 20 fillérrel, vagyis 14,80 koronát, valamint a 28% répafej értékét, 16,57 koronát, akkor a bevétel 314,47 korona volt. Egy kát. h. megműveltetése 88,80 koronába került, a vagonba rakásért 2,96 koronát, a 15 kg vetőmagért pedig 7,50 koronát kellett fizetni. Így egy kát. h. cukorrépa művelésének és szállításának az összköltsége 146,62 koronába került, a- kát. holdankénti bruttó hoziam értéke tehát 167,85 korona volt.
