Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez
igazgatási szervezet stb.) megoldása, vagy ennek kísérlete együttesen, többekévé- sebb áttétellel, de mindenképpen döntően formálják a város társadalmát és e társadalom politikai magatartását'. Az egymástól elkülönülő, távolodó társadalmi osztályok és rétegek útjának vázolását, a gazdasági fejlődés .során az adott helységben uralkodó típusúvá vált társadalmi foglalkozási kategóriák leírását a főbb rétegek életmódjának vizsgálatával lehet kiegészíteni. Vagyoni, jövedelmi viszonyok összetevőinek felkutatása, a városiasodás és szorosabban a városépítés teremtette előnyökből való részesedésük (életszínvonaluk, lakásviszonyaik) bemutatása ugyanis új szempontokat nyit: felveti a családi-roko'ni kapcsolatok vizsgálatának, a felsőbb rétegeken belül egyre szorosabb családi és városi összefonódás, az országos politika, a gazdasági élet vagy a feudális nagybirtok képviselőihez fűződő viszonyok feltárásának szükségességét. Az alsóbb rétegeknél pedig a még élő, sokszor városi életszínvonalukat is befolyásoló falusi kapcsolatok feltérképezése vezethet új felismerésekre. Egyáltalán: szükséges a különböző, a társadalom egyes rétegei társadalmi-társasági és anyagi emelkedésének lehetőségeit vagy korlátáit képező, esetleg az őket még megszerzett életmódjuktól is megfosztani készülő tényezők lehetőségig pontos megállapítása. Mindazon tényezők összességének feltárása tehát, amelyek a város gazdasági fejlődésének és erre épülő városiasodásának kihatásaként az egyes rétegeket - gazdasági, társadalmi, társasági helyzetüket, s annak problémáit számukra konkrétan tudatosítva - egyrészt a várospolitikába vagy általában a helyi politikai életbe, illetve magába a munkásmozgalomba bevonják, és annak többé-kevésbbé öntudatos, aktív részévé teszik. Ahhoz azonban, hogy - fenti példánknál maradva - egy város politikai struktúráját megrajzolhassuk, további mélyebb társadalmi analízisre is szükség ván. Be kell mutatni a városi burzsoáziának a helyi politikában vitt szerepét, vázolni kell azok körét, akik aktívan vettek részt a várospolitikában. A városi képviselőválasztók névjegyzékei, a virilista lajstromok, a cégjegyzékek azok a források, amelyek alapján erre a kérdésre választ kaphatunk. A városi szabályrendelet alkotás, másrészt a városi gazdálkodás költségvetései és zárszámadásai pedig arra adnak lehetőséget, hogy elemezzük, milyen álláspontot foglalt el az imént jelzett vezetőréteg a gyakorlatban a városfejlődés kérdésében. E vizsgálatok eredményeit össze kell hasonlítanunk (természetesen ahol ez adódik) a városi burzsoáziának az országos képviselőválasztásokon mutatott politikai magatartásával. Milye'n programmal fellépő képviselőt támogatnak, melyik párt programját fogadják el, vagy prominensebb képviselőik melyik párt programjával indulnak esetleg maguk is az országos választásokon? Ezek a kérdések az általános várostörténet szempontjából sem közömbösek, mert rávilágíthatnak arra, milyen volt az adott város politikai vezetőrétegének álláspontja a városfejlődés irányával és problémáival kapcsolatban. Meg kell vizsgálnunk - különösen fontos ez a nagyobb városok esetében -, mennyire egységes, egységes-e egyáltalán a városi polgárság. Milyen kérdésekben és milyen mélységben éleződnek ki közöttük ellentétek? Fel kell tárni, hogy az adott város fejlődésében menynyi szerepe van a helyi polgárságnak, mennyiben szerzi meg a városfejlődés folyamán kibontakozó új funkciókat, valóban a város társadalmából nőnek-e ki ezek, vagy éppen külső erők veszélyeztetik a helyi érdekeket. Rendkívül érdekes kérdések ezek a magyar társadalom történetében, mert hiszen a polgári forradalmat követő nagy társadalmi átrétegződés folyamatában