Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez
színű politikai életet. (Hiányzik a pártokba tömörült polgárság, rendszerint nincsenek munkáspártok, szakszervezetek stb.). Mindez mögött az áll, hogy a falvak döntő többségének mindig is zártabb társadalma a kapitalizmus beköszön- tével sem vált oldottabbá, s sokkal homogénebb maradt még a két világháború közötti korszakban is, mint a városé. Amennyiben azonban a helytörténész olyan adatokra bukkan, amelyek az általa kiválasztott községben élénk politikai közéletről tesznek tanúbizonyságot (ami, hangsúlyozzuk, egyáltalán nem kizárt, sőt a két világháború között már viszonylag gyakori), azt javasoljuk, kérdései megfogalmazásánál támaszkodjék azokra a szempontokra, amelyeket a várostörténet politika-történeti módszertani kérdéseinél tárgyalunk. Ne feledkezzék meg arról, hogy a falu lakossága homogénebb, általában politikailag képzetlenebb, konzervatívabb, s ezért még kö'nnyebben manipulálható, mint a városi polgári társadalom. • * 1 Végezetül - még ugyancsak általánosságban - arra hívjuk fel a helytörténetkutató figyelmét, hogy a helyi politika-történet sem független az országos politikai áramlatoktól, az országos politikai összképtől. A helytörténésznek mindig vizsgálnia kell az országos politika és a helyi politika kapcsolódásait, ösz- szefüggéseit, mind az állami végrehajtó hatalom és a helyi közigazgatás hivatali- szervezeti kapcsolatain keresztül (ennek mindig különös jelentőséggel bíró csomópontjai az országos és a helyi képviselőválasztások), mind pedig az országos és helyi egyesületek, társadalmi szervezetek összeszövődésén, valamint az országos és a helyi sajtó kapcsolatain keresztül. Külön részletes vizsgálódás tárgyát képezik az adott helyhez kötött politizálás szférái: a törvényhatóságok közgyűlései, a városi és a községi képviselőtestületek. (Magukban a városi tanácsokban kevésbé folyt politizálás; ezek elsődlegesen adminisztratív szervek voltak.) Az állami élet politikai mechanizmusán, az uralkodó osztályok politizálásának szféráin és intézményein kívüli politikai jelenségek, az alpavető osztályok közötti osztályharc politikai jelenségeinek kutatása, feltárása szintén feladata a helytörténettel foglalkozóknak. Korszakunkban ilyenek az agrárszocialista mozgalmak, a szocialista, majd a kommunista munkásmozgalom, és vizsgálat tárgyát kell, hogy képezzék a primitív és romantikus antikapitalista megnyilvánulások, a „félre- siklott” osztályharc: a keresztényszocializmus, a politikai antiszemitizmus, s ennek különböző formái, a szektákba menekülés, stb. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az itt felsorolt szempontok - kellő forrásanyag megléte esetén - önálló kutatási témákká is válhatnak, önállóságuk azonban erősen viszonylagos, a társadalom életének egyéb szféráival, sőt a politikai mezőny egyéb jelenségeivel való tényleges összefüggésük, egymásra hatásuk, szerves kapcsolódásaik feltárása nélkül öntörvényű fejlődést feltüntető megírásuk szinte értelmetlen, ezek figyelembevétele és kellő színtű feltárása nélkül a fentebbi témák kidolgozása szükségszerűen hamis, torz kép megrajzolását eredményezné. A városi politika A dualizmuskori várostörténeti vizsgálódások eddigi eredményei cáfoliha- tatlanul bizonyítják, hogy a gazdasági fejlődés, a népességfejlődés (országosan és az adott helységben is), a város népességszámának és kiterjedésének múlt század végi, XX. század eleji növekedésével előállott helyi problémák (építészet,
