Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Laczkó András: Rippl-Rónai irodalmi kapcsolatai (különös tekintettel a somogyi sajtóra) 2. közlemény
fölösleges részletezést. A hangsúlyt mindig a föltétlenül lényegesre helyezi. Még itt is a lehető legtökéletesebb leegyszerűsítés eszközeivel él.”21 Feleky egyébként a későbbiekben még több nagysikerű Rippl-bemutatkozáson szerepelt. Előadásai, cikkei is közrejátszottak abban, hogy a huszas évek elején a festő elkészítette portréját. Rippl-Rónai irodalmi kapcsolatai a tizes években már az egész országra kiterjedtek. Ehhez adalék, hogy Turul-beli kiállításának január i-i matinéjára az Alföldről érkezett vendég. A Somogyvármegye kis cikkel mutatta be: „Kaposvárra érkezett Németh Andor, az új magyar irodalom egyik fiatal tehetséges tagja. A fiatal író már teljesen arrivé, az előkelő irodalmi körök szívesen látják a fővárosi művésztársaságokban, bár Németh Andor állandóan Szolnokon tartózkodik és ami egyéniségét különösen vonzóvá és imponálóvá teszi: tanár. Főleg és elsősorban költő, akinek forró erotikától és rejtett, fojtó tüzektől lobogó versei általános feltűnést keltettek.” Emlékeztet az írás Németh Andor Veronika tükre című vallásos legendájának a Galilei Kör színjátszóival történt botrányára. S természetesen aláhúzta, hogy az író Rippl-Rónait látogatta meg, és tárlatán verseinek felolvasásával fog szerepelni. Ugyanezen a napon a neves pesti operettszínész Nyárai Antal (kihez Juhász Gyula verset írt) ugyancsak lejött a festőhöz és együtt lépett fel Némethtel a Turul kiállítási termében. A híradás szerint „nagy, lelkes tetszés kísérte a szimpatikus fiatal poéta bemutatkozását”, majd „Nyárai Antal énekelt néhány pompás kabarészámot Németh Andor zongorakísérete mellett. Programját egy remekül előadott Petőfi-verssel fejezte be.”22 A nagy siker, amit szerepeltetésükkel elért Rippl, megerősítette a „művészmatinék” szervezésének helyességében, s arra ösztökélte, hogy állandósítsa azokat tárlatain. 1915 októberében az Ernst Múzeumban már a legkiválóbbakat, Bartókot, Móricz Zsigmondot hívta meg, illetve Bölöni Györgyöt kérte föl értékelő előadás megtartására. Bölöni egyik lényeges gondolata Rippl-Rónai művészetéről az „élményszerűség” volt. Ti. az, hogy a képeken az látszik, amit „művészi vágya és hajlandósága” szerint átélt a természetből. „Az élmény - mondotta -, Rippl-Rónai képein jelentkezik minálunk először. Tartalma ma más, mint ezelőtt húsz esztendővel, lényegileg mégis azonos, és Rippl-Rónai képein először mutatta, hogy csakis az lehet művészi munka, csakis az lehet kép, melynek izgalmait a festő átélte.”23 Bölönivel együtt érkezett a múzeumba Peterdi Andor költő, hogy verseiből olvasson föl, és elmondja Rippl-Rónai piktúrájáról írt költeményét. „KÉPEK, RAJZOK, DEDIKÁCIÓK” Thomas Mann 1913 decemberében a Világ című lap meghívására vállalkozott budapesti látogatásra. Programjának szervezői hangsúlyt helyeztek arra, hogy a nagy író minél átfogóbb képet kapjon a magyar művészeti életről, és megismerkedhessen néhány vezető egyéniségével. Erre is történik utalás Peter de Mendelssohn hatalmas ívű, több kötetre tervezett Thomas Mann monográfiájának nemrég megjelent első részében. Der Zauberer. Das Lebeti des deutschen Schriftstellers Thomas Mann című könyv az író életének 1875-1918 közötti szakaszát mutatja be. A biográfus nagy terjedelemben idéz még kiadatlan Mann-kéziratokból, levelekből és feljegyzésekből. így kerültek napvilágra 1913. december eleji budapesti felolvasó útjáról készített jegyzetei a könyv lapjain. Ebből megtudjuk, 270
