Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez

mozgása is. Az objektív meghatározottság, amely a törvény könyörtelen erejével van mindig jelen, a legritkább esetben tör érvényre a maga tiszta formájában, aligha hat a társadalom életében drasztikusan, valóban direkt módon. Távol áll tőlünk, hogy jelen munkánkban ennek bővebb teret szentelve, mélyebb elemzést adjunk a történettudomány ezen elméleti (történetfilozófiai) kérdéseiről, csupán - éppen a megértés kedvéért - röviden érintjük azokat a legfontosabb tényezőket, amelyekkel a történésznek, így a helytörténésznek is számolnia kell, ha a fennmaradt, élettelen forrásokból igazán élő képet akar nyerni a múltról. A könyörtelen determinizmus mechanikus értelmezőjét a történelem közismert példákkal ejtheti zavarba. Ott voltak például 1848-ban a Ziohy-testvérek. Igazán azonos történelmi szituáció, azonos társadalmi-gazdasági környezet (mind makro-, mind mikroszociológiai értelemben), s a család több sarja homlokegyenest ellenkező politikai pályát fut: az egyik, gróf Zichy Jenő, a forradalom és a szabadságharc katonája; a másik, gróf Zichy Ferenc, kétségtelenül ‘nem forradalmi alapon, de mégis Széchenyi államtitkára a közlekedésügyeknél (igaz, hogy 1849-ben „muszkavezető” lesz), a harmadik: gróf Zichy Ödön, a felkelt hadak első forradalmi statáriális ítéletének eredményeként árulásért kötélen fejezi be pályafutását. Hasonló példákat akár az ellenforradalmi korszakból, a két világháború közötti politikai közéletből is vehetünk. Nem egy alapjában konzervatív, arisztokrata családnak a fiait megtalálhatjuk egyrészt a szélsőjobboldali radikális mozgalmakban, másrészt pedig a hagyományos ko'nzervatív, kormánypárti esetleg éppen a legitimista körökben. Folytathatnánk a példálózást történelmileg akár kevésbé kiélezett helyzetekből is s akár a társadalom más rétegeiből is.

Melyek tehát azok a tényezők, amelyek közbeiktatódásán keresztül hat a gazdasági-társadalmi, a történelmi meghatározottság törvénye, amelyek aktív jelenlétének eredményeként az élet a maga kavargó, sokszínűségében alakul, amelyek hatásának következtében - a felszínen - nincsenek sémák, s amelyek a történelmi fejlődésnek, jeleségeknek szinte a kiszámíthatatlanságát, a szertelenségét sugallják?

Mindenekelőtt itt van maga az emberi szubjektum, amely pszichikumán - gondolati-érzelmi-akaratai világán - megszűri a társadalmi determinációból reá törvényszerűen zúduló, rendkívül összetett hatásokat. Az egyén azonbán a maga alkati adottságaival együtt is szűkebb-tágabb társadalmi-társas környezetben él. (Család, barátok, ismerősök; munkatársak, üzlettársak, azonos politikai célokéit küzdők szélesebb köre: mozgalom vagy éppen politikai párt; a társadalmi hierarchiában azonos pozíciót elfoglalók egészen tág közössége: társadalmi csoport, réteg, osztály.) Ez a szűkebb-tágabb társadalmi környezet - mikro-, illetve makrostrutúrák, s ezek rendkívül bonyolult egymásba szövődése vagy egymásmellettisége, esetleg éppen hierarchiája - azután az egyén alapvető, objektív érdekeihez (létérdekeihez ugyanis) egy sor járulékos érdek kialakulását, sőt érdek láncolatot, érdek hierarchiák kibontakozását eredményezik. (Osztályérdek, rétegérdek, csoportérdek, családi érdek, egyéni érdek.) Külön kérdés azután, hogy az érdekek láncolatából az objektív érdekek valósan tükröződnek-e az egyén tudatában, avagy hamisan, s csupán vélt érdekek mozgatják-e őt, avagy egész társadalmi osztály, réteg vagy csoport által fel sem ismerhető valós objektív érdekek helyébe illő hamis tudat által uralkodóvá vált tudati jelenségek. (Ilyen például a dolgozó osztályok nacionalizmusa, sovinizmusa.)