Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai
pontok leszámításán kívül semmi közérdek nem fűződik”. Sajnálatos, hogy a fürdőegyesületek ilyesfajta sommás minősítése eléggé elhamarkodott volt a partmenti községek vezetői részéről. Következményeként - 1948-ig - a" Belügyminisztérium valamennyi egyesületet feloszlatta a Balaton-kultusz nagy kárára. Sem a fürdőegyesületek, sem pedig az üdülőhelyi bizottságok nem működtek a felszabadulás utáni első két esztendőben. Üdülőhelyi bizottsági költség- vetések sem készültek. A nehezen induló üdülőélet következtében csak 1947-ben készültek el - először és utoljára - e bizottságok költségvetései a 21. kgy. sz. ',345/2933 sz. szabályrendelet alapján. E kiadások összegei is elég szerényeknek voltak mondhatók: Balatonbogláron 21 625, Balatonlellén 56000, Balatonszeme- ;cn 9400, Zamárdiban pedig 12043 forint volt, Balatonszárszón pedig mindössze csak 2600 forint. A Tó körüli felosztott nagybirtokra a régi cselédek álltak be új gazdaként. Am a földosztásnak már a közérdekre is tekintettel kellett lennie a Tó partján. A Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak a Balaton melletti községek házhely- iosztási tervezeteit - az Országos Földbirtokrendező Tanács rendeletére - az Utalános Balaton-rendezési tervekkel egyeztetni kellett, ugyanakkor a megyei földhivatalnak tartozott a hatáskörébe, hogy a nagyüzemi dolgozók részére a Tó ellett elterülő ingatlanokból, munkásüdülő céljára,' területeket vegyenek igénybe. A Balaton újjáépítésére az első lépéseket a megyében a főispán tette meg, felszabadulás első nyarán 600 000 pengőt utalt ki a Tó fejlesztésére és közellá- isi kormánybiztosként - csepp a tengerben - a különféle gyermeknyaraltatási ccick részére igyekezett tejet, vajat, sajtot és tüzelőt biztosítani, különösen tátogatva ezáltal a meginduló szakszervezeti üdültetés kezdeti lépéseit és a Nem- ■Jti Segély gyermeknyaraltatási akciói. Az alispán első lépésként (a felszabadulás án) az üdülőhelyi bizottságok létrehozásán fáradozott, valamint a partmenti özségek pótadója 5%-ának gyógy- és üdülőhelyi díjak fedezésére való fordítást szorgalmazta. A Balaton újjáépítésére az első országos lépéseket a Balatoni Munkabizott- tíg tette meg az Egészségügyi Tanács elnökéhez benyújtott adatfelmérésével és avaslatával. A miniszterelnök kezéhez kerülő beadvány az alábbiakban foglalta össze a múlt mulasztásait újjáépíteni szándékozó tennivalókat: 1. A Balatonnak be kell töltenie predestinált, de múltban elhanyagolt szociális hivatását. 2. Ki kell elégíteni a népegészségügy szolgálatát. 3. Alkalmassá kell válnia - kivételes ide- enforgalmi célokkal összefüggésben - nemzetgazdasági feladatok megoldására. A javaslat legfontosabb feladatként azt sürgette, hogy a Balaton már a élszabadulás első nyarán „a háború és kiváltképpen a német megszállás és nyi- as-gazkorszak alatt elcsigázott munkásság egészségének megjavítására, a mun- ásgyerekek és általában a népegészségügy kiszolgálásának” alkalmas eszköze ’ehessen. A Balaton közérdokű egészségügyi kiaknázásában fontos szerepet biztosított a beadvány a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete által létrehozott fürdőorvosi szakosztálynak és az Egészségügyi Tanácsnak is. A javaslat - figyelemreméltóan - felvetette a Balaton melletti három várnegye mezőgazdasági termelési rendszerének a Tó közellátási érdekeivel való gybehangolását, a közlekedés megjavítását, a magán- és középítkezések szabályozását, a Balaton-kultusz továbbfejlesztését. Javasolta továbbá azt is, hogy a Balatoni Munkabizottság az 1929. évi fürdőtörvény alapján alakuljon át a Nép172
